A február 26-án indított Lunar Trailblazer küldetés célja a Hold vizének mennyiségének, elhelyezkedésének, formájának és időbeli változásainak vizsgálata volt. Az indítást követő napon azonban a küldetés irányítói elvesztették a kapcsolatot az űreszközzel, és minden kétirányú kommunikáció létrehozására tett erőfeszítés hiábavalónak bizonyult.
A misszió csapata korlátozott adatokat kapott a Lunar Trailblazertől, ami arra utalt, hogy napelemtáblái nem voltak megfelelően a Nap felé orientálva. Emiatt az akkumulátorok lemerültek. A NASA más szervezetekkel együttműködve próbálta helyreállítani a kommunikációt az űreszközzel. Megtudták, hogy a Lunar Trailblazer lassú pörgésben egyre beljebb tart a mélyűrbe. Az idő múlásával az űreszköz túl messzire került ahhoz, hogy bármilyen visszakapcsolási kísérlet sikerrel járjon.
A Lunar Trailblazer küldetésnek a holdi vízzel kapcsolatos kérdésekre kellett volna választ adnia az űrszonda fedélzetén lévő két műszer - a High-resolution Volatiles and Minerals Moon Mapper (HVM³) infravörös spektrométer és a Lunar Thermal Mapper (LTM) - segítségével.
A HVM³-t a NASA Jet Propulsion Laboratoryja építette a víz és az ásványi anyagok helyének felderítésére és feltérképezésére. Az Oxfordi Egyetem által épített és az Egyesült Királyság Űrügynöksége által finanszírozott LTM az ásványi anyagok és a holdi táj termikus tulajdonságainak feltérképezésére szolgált.
Ezek a műszerek együttesen információt szolgáltattak volna a Hold vízbőségéről, elhelyezkedéséről, formájáról és arról, hogy a víz eloszlása hogyan változik az idő múlásával. Mindezek az adatok alapvető fontosságúak a Holdon való tartós emberi és robotikus jelenlét megteremtésének szélesebb körű előmozdítása szempontjából.
Bár a Lunar Trailblazer küldetés kudarcot vallott, a műszerek megépítéséhez használt technológia más küldetésekben is hasznosítható lesz. Az UCIS-Moon (Ultra Compact Imaging Spectrometer for the Moon) műszer, amelyet egy jövőbeli orbitális küldetésre választottak ki, a HVM³-ben használt spektrométer felépítése azonos.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja