A Hubble az eddigi legélesebb képet készítette a valaha feljegyzett leggyorsabb csillagközi üstökösről, a vizsgálat folytatódik

a 3I/ATLAS-t először 2025. július 1-jén fedezte fel a NASA által finanszírozott Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) - a Hawaii Egyetem által kifejlesztett rendszer. Az üstököst a Naptól 420 millió mérföld távolságban figyelték meg a Gemini North Telescope segítségével. A NASA/ESA Hubble űrteleszkópjának július 21-i megfigyelése azonban lehetővé tette a csillagászok számára, hogy pontosabb becslést készítsenek az üstökösmag méretéről.

A Hubble által gyűjtött adatok szerint a mag átmérője elérheti az 5,63 km-t (3,5 mérföldet), de lehet, hogy csak 304,8 m (1000 láb) átmérőjű. A Hubble felvételén az üstökös Nap felé néző oldaláról felszálló porfelhő látható. A kép egy, az üstökösmagból kiáramló porcsóvát is jelez.

A Hubble adataiból látható porveszteség azonban nem a 3I/ATLAS sajátja. Összhangban van azokkal az üstökösökkel, amelyeket először a Naptól mintegy 300 millió mérföldre észlelnek. Ezek az üstökösök, amelyek fagyott por- és jéggolyók, felmelegednek, amikor a Nap közelébe kerülnek. A fagyott anyag egy része gázzá alakul, és így keletkezik az üstökösből kiáramló, megfigyelt por.

A korábban megfigyelt üstökösöktől eltérően azonban a 3I/ATLAS rekordsebességgel, 130 000 mérföld/óra (209 215 km/h) sebességgel halad. Sebessége bizonyíték arra, hogy az üstökös már sok milliárd éve halad a csillagközi térben. Úgy vélik, hogy a csillagok és ködök gravitációs lökései az idők során folyamatosan növelték a sebességét.

A jelenlegi eredmények ellenére az üstökös egy részét még nem lehet közvetlenül látni - a magját. A NASA további küldetéseket helyezett kilátásba, hogy további részleteket tudjon meg az üstökösről, beleértve annak kémiai összetételét is. Közben a Harvard Egyetem professzora, Avi Loeb szerint ez egy idegen szonda.