Csillagászok ritka hibrid nóvát találtak 16 000 fényévre a Földtől

A Nova Vulpeculae 2024 egy hibrid nóva, amely 16 000 fényévre található a Tejútrendszer Orion-Cygnus ágában. A nóva olyan kettős csillagrendszerben keletkezik, ahol két csillag kering egymás körül. Az egyik csillag, az úgynevezett fehér törpe, lassan gázt von el kísérőcsillagából az úgynevezett akkréciós folyamat során. Ez hidrogéngáz felhalmozódását okozza a fehér törpe felszínén, ami növeli a nyomást és a hőmérsékletet, és végül termonukleáris robbanáshoz vezet. Ezt a hirtelen fényesedést nevezzük nóvának. A fényesedés után lassan ismét elhalványul.

A nóvákat színképük alapján osztályozzák. Az Fe II nóvák erős vas emissziós vonalakat mutatnak, míg a He/N nóvák hélium és nitrogén emissziós vonalakat. A nóvák egy speciális osztálya azonban Fe II nóvaként indul, de később He/N nóvává alakul át. Ez ritka, mert a legtöbb nóva egy osztályban marad. A Nova Vulpeculae 2024 ebbe a kategóriába tartozik.

Kezdetben a Nova Vulpeculae 2024-et vöröses fénye miatt a vöröses klasszikus nóvák közé sorolták. A tudósok azonban különböző obszervatóriumok segítségével spektroszkópiai megfigyelést végeztek, hogy nyomon követhessék a nóva idővel bekövetkező változásait. Rájöttek, hogy ez a nóva gyors nóva, amelynek fénygörbéje egy oszcilláló nóvára hasonlít, két nap alatt éri el fényességcsúcsát, és az oszcillációk amplitúdója körülbelül 1 magnitúdó.

A maximális fényesség közelében a spektrumban erős Fe II emissziós vonalak és P-Cygni abszorpció volt látható, ami arra utal, hogy a csillagból gáz lökődött ki. A kitörés későbbi szakaszában He/N spektrális vonalak kezdtek megjelenni, ami a spektrális viselkedés megváltozására utal. Ez a hibrid nóva ritka lehetőséget ad a tudósoknak arra, hogy két nóva viselkedését is megfigyelhessék egy eseményen belül.