Az Euclid és a Hubble teleszkópok két új részletes képet mutatnak a Macskaszem-ködről

A ködök olyan struktúrák a térben, amelyek lenyűgözik csillagászokat összetételük miatt. Amikor egy csillag eléri élete végét, több szakaszon megy keresztül, amelyek közül néhány még ismeretlen.

Ez a helyzet a Macskaszem-köddel, más néven NGC 6543-mal is, amely körülbelül 4400 fényévre található a Földtől Föld. Az 1864-ben felfedezett csillagköd első megfigyelései lehetővé tették a csillagászok számára, hogy megértsék, hogy e ködök kerekded alakja a csillagot körülvevő, táguló gáz. Aztán 1995-ben a Hubble űrteleszkóp segítségével a tanulmányozta ezt a struktúrát, ami a planetáris ködök jobb megértését tette lehetővé.

A közelmúltban azonban a Hubble és az Euclid teleszkópok új képeket készítettek erről a struktúráról, amelyek rávilágítanak ennek a ködnek az összetettségére, miközben hihetetlen látványt nyújtanak. Az első, az Euclid által készített képen valóban látható egy színes gázhaló, amely mintha távolodna a csillagtól.

A Hubble a maga részéről megörökítette a köd szívét, nagy sebességű gázsugarakat mutatva. A középpontjában található csillagot megfigyelve el lehet képzelni az itt uralkodó káoszt is. Így, bár ezek a képek figyelemre méltóan szépek, az esemény brutalitása is ugyanilyen lenyűgöző. De ezeknek az eredményeknek köszönhetően a csillagászok jobban megérthetik ezt az eseményt, valamint ezeknek a planetáris ködöknek az összetételét is.