Qualcomm Snapdragon X2 Elite Extreme elemzés, benchmarkok és hatékonyság - Komoly rivális a Apple és probléma az AMD és az Intel számára

Közel két évvel ezelőtt a Qualcomm piacra dobta a Snapdragon X Elite mobilprocesszor első generációját a Windows laptopokhoz. Ez volt az első komoly kísérlet az ARM processzorok meghonosítására, amelyet a Microsoft is erősen támogatott, és a Windows speciális ARM verzióját is igényelte. A következő hónapokban egyre több méretcsökkentett processzort kaptunk alacsonyabb áron, de a kompatibilitási problémák is jelentkeztek, különösen a régebbi szoftverekkel vagy driverekkel. Nem ez volt a Qualcomm által remélt nagy áttörés, de mindenképpen egy szilárd alternatíva az AMD és az Intel megszokott x86-os processzoraihoz képest.

A Qualcomm 2025 őszén jelentette be a Snapdragon X processzorok második generációját, és ezek az új chipek végül 2026 áprilisában kerülnek a piacra. Két ilyen új processzort kaptunk a kezünkbe Snapdragon X2 Elite és Snapdragon X2 Elite Extreme néven, és teszteltük a teljesítményüket, valamint a hatékonyságukat. Sikerült-e a Qualcommnak behoznia a lemaradást a Apple és hogyan teljesítenek az új chipek az Intel legújabb Panther Lake mobilprocesszoraihoz, valamint az AMD ismert Zen 5 architektúrájához képest?

Az új Snapdragon X2 generáció a legerősebb változatokkal indul, a Snapdragon X2 Elite chipek mellett X2 Elite Extreme processzorokat is kapunk. A nómenklatúra már az első generációnál is elég zavaros volt, és most sem lett egyszerűbb. A következő két képen a processzor, valamint a grafikus adapter nevezéktana és azok jelentése látható.

Tekintettel a rendelkezésre álló processzorok számára (lásd az alábbi táblázatot), ez a nómenklatúra gyorsan zavarossá válhat, és nem ideális az ügyfelek számára. Az X2 Elite, valamint az X2 Elite Extreme modellek mellett a Qualcomm két X2 Plus modellt is piacra dob az alsóbb kategóriás készülékek számára. Mint mindig, a chipek teljesítménye is eltérő lesz a különböző készülékek között az eltérő teljesítményhatárok miatt. Emellett a GPU órajelek ismét a CPU-modelltől függően változnak, így hiába ugyanaz a két GPU neve (például Adreno X2-90), az órajelek és így a teljesítmény is érezhetően eltérhet.

A Qualcomm a GPU-t és az NPU-t is javította, de a hardveres változásokról csak korlátozott információk állnak rendelkezésre. A teljesítmény állítólag sokkal jobb lesz, és kíváncsian várjuk, hogy teszteljük ezeket az állításokat, hiszen az első generációs Snapdragon X chipek GPU teljesítménye egyértelműen gyenge pont volt az AMD-vel és az Intellel szemben. A GPU-illesztőprogram-frissítések a Qualcomm saját Snapdragon vezérlőpultján keresztül lesznek elérhetők, nem csak a laptopgyártókon keresztül. Az új Qualcomm Hexagon NPU 80 TOPS AI feldolgozást kínál, így megfelel a Microsoft Copilot+ minősítés követelményeinek. A memória maximális mérete 128 GB (LPDDR5x-9523), maximális sávszélessége 228 GB/s.

A csatlakoztathatóság ismét három USB-C 4.0 portra (Thunderbolt nélkül) és legfeljebb 12 PCIe 5.0 sávra korlátozódik a 4 PCIe 4.0 sáv mellett. A Wi-Fi opciók között ismét lesz Wi-Fi 6E, valamint Wi-Fi 7, és egy 5G modem is rendelkezésre áll, de nem gondoljuk, hogy sok olyan eszköz lesz, amely integrált 5G csatlakozási lehetőséggel rendelkezik. Akár három 4K-s kijelzőt is csatlakoztathatunk 144 Hz-en vagy 5K-t 60 Hz-en.

A különböző processzorok és grafikus kártyák közötti érdemi összehasonlítás érdekében a szintetikus benchmarkokban a tiszta teljesítmény mellett az energiafogyasztást is megnézzük, amelyből aztán meghatározzuk a hatékonyságot.

A fogyasztásméréseket mindig külső kijelzőn végezzük, hogy a különböző belső kijelzőket mint befolyásoló tényezőket kizárjuk. Ennek ellenére itt a rendszer teljes fogyasztását mérjük, és nem csak a CPU/GPU tiszta fogyasztási értékeit hasonlítjuk össze. A felsorolt CPU és GPU benchmarkok mindegyike natívan fut az egyes operációs rendszereken.

A két tesztprocesszorunk mindkettő maximális egymagos órajelét 4,7 GHz-re állította be, ami nagy előrelépés az előző generációhoz képest, amely az X1E-84-100 esetében legfeljebb 4,2 GHz volt (ami nagyon ritka volt), a sokkal gyakoribb X1E-80-100 esetében pedig 4,0 GHz. Az eredmény nagyon jó, az egymagos teljesítmény körülbelül 26%-kal gyorsabb, mint a régi X1E-84-100 és körülbelül 30%-kal gyorsabb, mint a régi X1E-80-100-as. A Apple CPU-ihoz képest az egymagos teljesítmény az M4 generációhoz képest kissé rosszabb, és nagyjából 16-18 %-kal lassabb, mint a jelenlegi M5 generációé. A legújabb Lunar Lake Core Ultra X9 388H-hoz képest az egymagos teljesítmény több mint 20 %-kal jobb, a Zen 5 lapkákkal szemben pedig mintegy 30 %-os az előny.

Mint már említettük, most már nyomon követhetjük a CPU-klaszterek és a SoC fogyasztási adatait, és a magok esetében 11-12 watt körüli értéket, a SoC esetében pedig ~14 wattot láttunk, a teljes rendszerfogyasztás pedig 26 watt körül van. A korábbi modellek csak 20 watt körül fogyasztottak, vagyis a plusz 500-700 MHz lényegesen nagyobb fogyasztást eredményez, ami a 3 nm-es gyártási folyamatot figyelembe véve nem igazán meglepő. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egymagos hatékonyság valamivel rosszabb a régi X1E-80-100 vagy X1E-84-100-as modellekhez képest, és mind a Lunar Lake, mind a Panther Lake nagyon közel van hozzájuk. Az AMD Zen 5 lapkái egyértelműen lemaradnak, míg a Apple'M4 és M5 generációja itt sokkal hatékonyabb.

Az X2E-94-100 akár 4,4 GHz (elsődleges magok) és 3,6 GHz (teljesítménymagok) is lehet többmagos forgatókönyvek esetén, míg az X2E-88-100 esetében az értékek valamivel alacsonyabbak (4,0 GHz az elsődleges magoknál és 3,4 GHz a teljesítménymagoknál). A többmagos teljesítmény mindkét lapka esetében meglehetősen lenyűgöző, és még alacsonyabb teljesítményhatárok mellett is jobb, mint a legtöbb AMD és Intel mobil lapka esetében. Ha a legjobb eredményeket vesszük, az X2E-94-100-at csak az új Apple M5 Pro veri meg 18 maggal, de gyorsabb, mint a 14 magos M4 Pro. Az AMD Ryzen AI Max+ 395-öt is megveri 32 maggal, és ebben a TDP-tartományban egyértelműen megelőzi az AMD és az Intel összes többi mobil processzorát is. Csak a csúcskategóriás HX processzorok, mint a Core Ultra 9 275HX vagy a Ryzen 9 9955HX nyújtanak még többmagos teljesítményt, de jóval magasabb fogyasztási értékek mellett. Az X2E-88-100 valamivel lassabb, de még mindig jobb, mint a többi mobil CPU ebben a TDP-tartományban. Figyelembe véve a Zenbook A14 (1 kg alatti) és a Zenbook A16 (1,23 kg) súlyát, ezek az eredmények lenyűgözőek.

Mindkét új Snapdragon X2 processzor nagyon jó hatékonysági számokat produkál. A hatékonyság nyilvánvalóan csökken, ha a gyorsabb energiafelhasználási módokat használjuk, de még mindig egyértelmű előnyt látunk az előző Snapdragon X1 generációval szemben. A Galaxy Book4 Edge 16 itt egy kicsit kilóg a sorból, mert bár elméletileg ez a leggyorsabb Snapdragon X1 chip, a többmagos teljesítmény (nagyjából 50%-kal az X2E-94-100-hoz képest normál üzemmódban) szenved a nagyon alacsony fogyasztási korlátok miatt. A kisebb X2E-88-100 valamivel jobb hatékonysági számokat tud felmutatni az X2E-94-100-hoz képest, de ahogy azt már korábban is láthattuk, a TDP is eltérő. Összességében az új Snapdragon X2 lapkák hatékonyabbak, mint az előző generáció, és csak a Apple'standard M4 és M5 SoC-jei kezelnek jobb számokat, míg az M4 Pro és az M5 Pro itt nagyjából egy szinten van. Az AMD és az Intel összes x86-os versenytársa egyértelműen rosszabb a többmagos hatékonyság tekintetében.

A GPU teljesítménye nagyon érdekes, mert bár az új Adreno X2-90-nek két változata van, a teljesítményeredmények nagyon eltérőek. Az X2E-88-100 iGPU-ja csak 1700 MHz-ig működik, ami 18 watt körüli GPU-fogyasztást eredményez (és így az M5 GPU-hoz hasonlítható), míg az X2E-94-100 iGPU-ja 1850 MHz-ig működik, ami 25 wattos GPU-fogyasztást eredményez.

A szintetikus benchmarkokban elért eredmények elég jók, és a Qualcommnak sikerült jelentősen javítania a GPU teljesítményén. Az új iGPU-k nagyjából legalább kétszer olyan erősek, mint korábban, ami lenyűgöző. A két Adreno X2-90 GPU közötti teljesítménykülönbség a benchmarkjainkban körülbelül 15 %.

A jelenlegi Apple M5 GPU-hoz képest az 1850 MHz-es Adreno X2-90 valamivel gyorsabb, míg az 1700 MHz-es X2-90 nagyjából azonos teljesítményszintű. Az AMD Strix Halo iGPU-jai a várakozásoknak megfelelően erősebbek, de jóval több energiát is fogyasztanak. A többi Zen 5 iGPU-t viszont egyértelműen verik.

Az Intelhez képest az új Adreno X2-90 GPU-k a tavalyi Lunar Lake iGPU-kat is meg tudják verni, de a legújabb Panther Lake modellek, mint az Arc B370 vagy az Arc B390 gyorsabbak, de az előny a benchmarkok között változó. Mégis figyelembe kell venni, hogy ezek a GPU-k jóval több energiát fogyasztanak (~37-43 watt). A Panther Lake generáció új alap iGPU-ja ezzel szemben elég lassú, és egyértelműen legyőzi az Adreno X2-90-et.

Végül a játékteljesítményt is megnézzük, és hamarosan további benchmark-eredményeket fogunk hozzáadni. Az eredeti Snapdragon X1E majdnem két évvel ezelőtti megjelenéséhez képest javult a kompatibilitás, de még mindig vannak problémák. Ezek a grafikai hibák (például az AC Shadows, ha a High grafikai előbeállítást használod) vagy egyszerűen nem működik a játék (mint az F1 24 vagy az F1 25). Az Epic online szolgáltatásai Anti-Cheat már támogatottak (így például a Fortnite működik), míg a Qualcomm még dolgozik a többi szolgáltatás támogatásán is. A Microsoft GamePass már támogatott.

A tényleges játékteljesítmény a szintetikus eredményekhez képest valamivel jobb, az Intel új Panther Lake iGPU-jaihoz képest pedig általában kisebb a különbség a Snapdragon X2 Elite Extreme esetében. Ez azt jelenti, hogy az olyan címeket, mint a Cyberpunk 2077 vagy a Baldur's Gate 3 könnyedén játszhatod magas részletességgel. Az Adreno GPU támogatja az AMD FSR technológiáját, de nincs támogatás a képkocka generáláshoz.

A GPU hatékonyságának meghatározásához a külső képernyőn futó Cyberpunk 2077 játékot használjuk. Eredményeink elég széles tartományt mutatnak a két új Adreno X2-90 GPU esetében, és a Zenbook A14 az 1700 MHz-es változattal sokkal hatékonyabb, de ezt az eredményt is befolyásolja a magasabb SoC általánosságban. A lassabb Adreno X2-90 valójában hatékonyabb, mint a MacBook Pro 14-ben lévő M5 GPU.

A Zenbook A16-ban lévő gyorsabb Adreno X2-90 ezzel szemben a Lunar Lake iGPU-k hatékonyságához hasonlítható, és hatékonyabb, mint az Arc B390 iGPU, de az Arc B370 iGPU-hoz képest kissé rosszabb.

Az új Snapdragon X2 generáció nagyon jó benyomást keltett az elemzésünk során, és a teljesítmény jelentősen nőtt mind a CPU, mind a GPU esetében. Míg az egymagos többletteljesítmény a korábbiakkal nagyjából azonos hatékonyság mellett magasabb fogyasztási értékeket is eredményez, addig a CPU mutli-core, valamint a GPU hatékonysága sokkal jobbnak mondható. A GPU teljesítményének javulása különösen lenyűgöző, és bár az új Adreno X2-90 GPU nem tud egészen lépést tartani az Intel legújabb Arc B370/B390-es modelljeivel, de nem sokkal marad le.

A Qualcommnak a többmagos CPU teljesítménye és hatékonysága, valamint a GPU hatékonysága tekintetében is sikerült csökkentenie a lemaradást a Apple oldalra, bár a nyers GPU teljesítmény csak a 10 magos M5 GPU szintjén van, és nem hasonlítható össze a gyorsabb M5 Pro/Max GPU-kkal.

Mindent egybevetve ez azt jelenti, hogy az új Snapdragon X2 processzorok számos esetben jobbak az x86-os versenytársaknál, különösen az olyan vékony és könnyű eszközök esetében, mint a mi két Zenbookunk. És ha figyelembe vesszük a két tesztrendszerünk induló árait (Asus Zenbook A14 with X2E-88-100 és 24 GB RAM-mal 1149 dollárért, illetve a Zenbook A16 a X2E-94-100 48 GB RAM-mal 1599 dollárért), nos, akkor a közvetlen x86-os versenytársaknak valószínűleg komoly gondban lesznek (a jelenlegi RAM-árakat is figyelembe véve).

Igyekszünk minél hamarabb több, az új Snapdragon X2 lapkával szerelt laptopot megszerezni, és az eredményekkel frissíteni ezt a cikket. Addig is, kérjük, tekintse meg részletes tesztjeinket az új Asus Zenbook A14 és a Asus Zenbook A16 további információkért és az x86-os társaikkal való közvetlen összehasonlításért.