A tudósok olyan bolygórendszert találtak, amelynek egyszerűen nem kellene léteznie
A tudósok korábban a Naprendszerünket használták alapul a bolygóképződési elméletek felállításához. Az egyik ilyen elmélet a bolygók kialakulásának sorrendjét tartalmazza: a kőzetbolygók közelebb vannak a csillaghoz, míg a gázbolygók távolabb. Az LHS 1903 rendszer legújabb megfigyelései azonban ellentmondani látszanak ennek a sorrendnek.
A megfigyelést végző tudóscsoport eredetileg három bolygót fedezett fel az LHS 1903 csillag - egy vörös törpecsillag a Tejútrendszer vastag korongjában - körül. Az első bolygó kőzetbolygó volt, míg a másik kettő gáznemű. A jelenlegi felfogás szerint ez normális.
Amikor azonban a csapat az ESA CHaracterising ExOPlanet Satellite (Cheops) műholdjának adatait elemezte, találtak egy negyedik bolygót, amely kőzetbolygónak tűnik. Ez az első alkalom, hogy a tudósok ilyen mintázatú rendszert fedeznek fel. A jelenlegi ismeretek alapján a csillaghoz legközelebbi bolygóknak azért kell sziklásnak lenniük, mert a csillag erőteljes sugárzása elsöpri a bolygó kőzetmagja körüli gáz nagy részét. A csillagtól távolabb a sugárzás hatása kisebb, így ott gáznemű bolygók alakulhatnak ki.
A tudósok modelleket teszteltek, hogy megértsék az LHS 1903 különös mintázatát, és következtetésre jutottak, amelyet a Science című folyóiratban tettek közzé. Modelljük azt sugallja, hogy a bolygók nem egy időben keletkezhettek. Ezért a negyedik bolygó akkor alakulhatott ki, amikor a rendszerből már elfogyott a gáz.
A tanulmány következtetésének megerősítéséhez további kutatásokra lesz szükség. Az ehhez hasonló tanulmányok azonban segítenek abban, hogy többet értsünk a változatos bolygórendszerekről, és megkérdőjelezzük a meglévő bolygóképződési elméleteket.
A Celestron SkyMaster 12x60 binokulár 109,95 dollárért vásárolható meg az Amazonon.
