Notebookcheck Logo

A James Webb űrteleszkóp felfedezhette az univerzum első csillagképződményeit, és az ősi halmaz felfedheti, hogyan alakultak ki először a galaxisok

A James Webb és a Hubble űrteleszkópokkal készített felvétel a MACS J0416 galaxishalmazról (Kép forrása: NASA, ESA, CSA, STScI)
A James Webb és a Hubble űrteleszkópokkal készített felvétel a MACS J0416 galaxishalmazról (Kép forrása: NASA, ESA, CSA, STScI)
A James Webb űrteleszkópot használó csillagászok talán azonosították a világegyetem legelső csillaggenerációját. A 13 milliárd fényévre lévő, újonnan megfigyelt halmaz megerősítheti a III. populációs csillagok létezését, és átformálhatja a galaxisok ősrobbanás utáni keletkezésének módjáról alkotott elképzeléseinket.
Astronomy / Space Science

A James Webb űrteleszkópnak (JWST) köszönhetően talán bepillantást nyerhettünk a világegyetem első csillagcsoportjába. A teleszkópot használó csillagászok kiszúrták a LAP1-B néven ismert csillaghalmazt, amely nagyon messze, mintegy 13 milliárd fényévre van.

Amint arról a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban beszámoltak, a LAP1-B csillaghalmaz a III-as populáció várható jellemzőinek megfelelő jeleket mutat, amely elnevezést azoknak az objektumoknak adták, amelyek az elméletek szerint a "fiatal" világegyetem őseredeti hidrogén és hélium keverékéből keletkeztek röviddel az ősrobbanás után, mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

Kozmikus időkapszula 13 milliárd évvel ezelőttről

A III. populációs csillagokat néha sötét csillagoknak is nevezik. A tudósok szerint a Napot porszemként tünteti fel, mivel egyenként akár több ezerszer nehezebbek és több milliószor fényesebbek. Még a nehezebb elemek létezése előtt jelenhettek meg.

Eli Visbal, a kutatás vezető szerzője szerint a LAP1-B halmaz színképében a nagy energiájú fotonok erős emissziós vonalait mutatták, ami a III-as populáció árulkodó jele. A csillagászok azt is feltételezik, hogy a LAP1-B csillagok a Nap tömegének mintegy százszorosát teszik ki, ami összhangban van a régóta fennálló elméleti előrejelzésekkel.

Einstein elmélete az ősi világegyetemet hozza szembe a látóterébe

Mindeközben a felfedezés nem lett volna lehetséges Albert Einstein munkássága nélkül. A híres zseni posztulálta a gravitációs lencse jelenségét, amely szerint a masszív objektumok elhajlítják a fényt, és hatalmas kozmikus nagyítóüvegként viselkednek.

Ebben az esetben a MACS J0416 nevű galaxishalmaz hajlította és nagyította fel a LAP1-B fényét, és ezzel a JWST útjába dobta azt.

Egy új ablak a galaxisok kialakulásának mikéntjére

A tudósok megállapították, hogy a LAP1-B úgy tűnik, hogy a III-as populációjú csillagok azonosításához szükséges három feltétel mindegyikének megfelel:

  • Alacsony metallizitású hidrogén-hélium környezetben keletkeztek
  • Alacsony tömegű, néhány nagy tömegű csillagot tartalmazó halmazzal rendelkezik
  • Megfelel a csillaghalmaz keletkezésének idején várható kezdeti tömegfüggvénynek vagy a csillagok tömegének eloszlásának

További elemzésekre van szükség, de ha a kezdeti eredmények beigazolódnak, a LAP1-B lenne az első megerősített őscsillag észlelés. A felfedezés bővíti ismereteinket arról, hogyan alakultak ki a galaxisok az ősi sötét anyag struktúráiból.

Forrás(ok)

Please share our article, every link counts!
Mail Logo
> Magyarország - Kezdőlap > Hírek > News Archive > Newsarchive 2025 11 > A James Webb űrteleszkóp felfedezhette az univerzum első csillagképződményeit, és az ősi halmaz felfedheti, hogyan alakultak ki először a galaxisok
David Odejide, 2025-11-13 (Update: 2025-11-13)