Játékfüggőség: a tizenévesek esetében nem a játékidő a probléma

A tizenévesek körében a videojátékokról folyó vitát gyakran általános pánikkeltés jellemzi. A kremsi Karl Landsteiner Magánegyetem nagyszabású tanulmánya most konkrét adatokkal támasztja alá a vitát. Az osztrák kutatók 3 854, 12 és 16 év közötti tizenéves játékviselkedését elemezték. A tanulmány legfontosabb megállapítása egyértelmű: nem a képernyő előtt töltött idő okozza a kognitív hiányosságokat. A mentális fejlődés szempontjából sokkal fontosabb, hogy a játék kontrollált marad-e, vagy egyértelmű internetes játékfüggőség jeleit mutatja-e.

Ahelyett, hogy magát a képernyő előtt töltött időt ítélné el, a tudományos elemzés a szabályozatlan játékra összpontosít. Amikor a tinédzserek elveszítik az irányítást a játékviselkedésük felett, rendkívül erős késztetést éreznek a videojátékok iránt, vagy az iskolai negatív következmények ellenére is folytatják a játékot, a szakértők ezt játékfüggőségnek nevezik. A tanulmány szerint pontosan ez a kényszeres viselkedés vezet mérhetően rosszabb eredményekhez a kognitív tesztekben. Az érintett tinédzserek jelentős hiányosságokat mutattak a logikai gondolkodás, a hosszú távú memória, valamint a vizuális-térbeli és verbális képességek terén. A játékfüggőségben szenvedő tinédzserek emellett jelentősen több hibát követtek el a teljesítménynyomás alatt hozott gyors döntések során.

Ha azonban a tinédzserek egyértelmű céllal játszanak és megőrzik az önkontrollt, akkor a játékidő önmagában akár enyhén pozitív hatással is lehet a kognitív teljesítményre. Az a tinédzser, aki órákon át mélyen elmerül egy komplex stratégiai játékban, egészen másképp viselkedik, mint az, aki pusztán kényszerből játszik. Validált pszichológiai és motorikus tesztek, valamint modern strukturális egyenletmodellek segítségével Dr. David Willinger vezette kutatócsoportnak először sikerült egyértelműen elkülönítenie a játékidő és a függőségi viselkedés hatásait.

A videojáték-műfaj is fontos szerepet játszik az agy fejlődésében. Az elemzés szerint a komplex építési és tervezési elemeket tartalmazó szerepjátékok (RPG-k) és stratégiai játékok elősegítik a játékosok logikai és verbális képességeinek fejlődését. A gyors tempójú, akcióorientált lövöldözős játékok viszont a legegyértelműbb összefüggést mutatták a potenciális internetes játékfüggőség súlyosságával. A kutatók ezért határozottan óva intenek attól, hogy az intenzív játékot általánosságban kognitív kockázatként kezeljék, hanem az egyéni használati szokások sokkal árnyaltabb vizsgálatát szorgalmazzák.