A tudományos magyarázat arra, hogy egyes emberek miért hozzák megismételten ugyanazokat a rossz döntéseket

Az emberek gyakran a mindennapi látványok és hangok alapján hoznak döntéseket, akár anélkül, hogy tudatában lennének ennek. Egy új tanulmány szerint az életükre vonatkozó döntéseiket nagymértékben befolyásolhatják a környezeti jelzések, ami visszatérő kockázatos viselkedéshez vezethet.

Hogyan tanul az agy a környezeti jelzésekből

Az emberek folyamatosan feldolgozzák a vizuális jeleket, a háttérhangokat és a környezetükből származó egyéb információkat. Idővel az agy megtanulja, hogy ezeket a jeleket várható eredményekkel társítsa. Ez az asszociatív tanulásnak nevezett folyamat tehát segít az agynak megjósolni, hogy egy választás jutalomhoz vagy negatív eredményhez vezet-e. A legtöbbször ez segít felgyorsítani a döntéshozatalt, hatékonyabbá téve a folyamatot.

Amikor a jelzések kezdenek dominálni a választásokban

A Giuseppe di Pellegrino, a Bolognai Egyetem munkatársa által vezetett új tanulmányból kiderül, hogy az asszociatív tanulás nem mindenkinél működik ugyanúgy. A kutatás megállapította, hogy egyes emberek döntéseik meghozatalakor nagymértékben, míg mások kevésbé támaszkodnak a környezeti jelzésekre. Így a látvány és a hangok egyes emberek döntéshozatali folyamatát erősen befolyásolhatják.

Miért nehezen alkalmazkodnak egyes emberek

Az ismételt borzalmas döntéseknek való ellenállás képessége az erősen jelzések által vezérelt egyéneknél csökken, amikor az általuk ismert jelzések kevésbé kedvező kimenetelű jelzésekkel kezdenek el rendelkezni. Pellegrino tanulmánya szerint, amely a maladaptív döntésekre összpontosított, az ebbe a kategóriába tartozó emberek nehezen tudják aktualizálni, hogy mit jelentenek a jelzések. A régi asszociációk még az ismételt kedvezőtlen kimenetelű események ellenére is fennmaradnak. Ennek eredményeként az agy úgy reagál, mintha a körülmények nem változtak volna meg.

A kutatók arra is következtetnek, hogy a függőséget okozó viselkedés, a kényszeres zavarok és a szorongás összefüggésbe hozható a magas jelzőérzékenységgel és a csökkent kognitív rugalmassággal.