Csillagászok a galaxisunkon kívüli haldokló csillagról készítettek először közeli felvételt, és rejtélyes forró porba burkolózva találták meg azt

A Tejútrendszeren túli haldokló csillag minden idők első részletes vizsgálata

A csillagok állandónak tűnhetnek az éjszakai égbolton, de elpusztulnak. Csillagászok azonban galaxisunkon kívül közelről megörökítettek egy haldokló csillagot. A halálra ítélt csillag a WOH G64, egy vörös szuperóriás a Nagy Magellán-felhőben (LMC), mintegy 160 000 fényévre a Földtől. A fotóképet az Európai Déli Obszervatórium Very Large Telescope Interferometer (VLTI) segítségével rekonstruálták.

Forró, aszimmetrikus por váratlan gubója

Bár a fotó ritkasága látványos volt, más meglepő felfedezések is várták a csillagászokat. A vörös szuperóriásoknak jellemzően sima, gömbszimmetrikus porhéja van. A WOH G64-et azonban egy hosszúkás, aszimmetrikus gubó burkolja be. A kép elég nagy felbontású ahhoz, hogy a kutatók részletesen tanulmányozhassák a csillagkörnyéki burokot.

A felfedezés eltér a hagyományos nézettől, amely szerint a csillagok szupernóva előtt tömegüket leadják. A kutatócsoport szerint a WOH G64 egy új, vastag, forró, vasban gazdag szilikátpor rétegét hozta létre, ami jelentősen csökkentette a csillag közeli infravörös fényességét az elmúlt évtizedben.

Instabilitás jelei, vagy egy rejtett kísérő?

A WHO G64-gyel kapcsolatos másik érdekes felfedezés egy eddig még nem észlelt kísérőcsillag lehetősége. Ennek alapja az égitest szabálytalan halványodása és aszimmetriája. A porszerkezetből származó előzetes eredményeket azonban tovább kell elemezni, mielőtt más forgatókönyveket kizárnánk.

A masszív csillagok utolsó fejezetének átírása

A WOH G64 a csillagok életciklusának kaotikus utolsó szakaszának példaképévé vált. Az eredmények arra utalnak, hogy a végső hanyatlásban lévő csillagok a fokozatos, szimmetrikus tömegvesztés helyett hirtelen porrobbanásokat produkálhatnak.