A csillagászok megtalálták az egyik legrégebbi csillagot, amely a korai világegyetemről őrzi a nyomokat

Az ősrobbanás után a világegyetem szinte csak hidrogént és héliumot tartalmazott. Nehéz elemek nem voltak, és a korai világegyetemben nyoma sem volt fémeknek. Az első csillagok néhány százmillió évvel később keletkeztek, és magjukban a magfúzióval létrejöttek az első nehéz elemek, például a szén, a magnézium és az oxigén. Amikor ezek a csillagok elpusztultak, a szupernóva-robbanás ezeket az elemeket az űrbe lőtte. Ezek az elemek keveredtek a gázfelhőkkel, és létrehozták a csillagok következő generációjának összetevőit.

A kozmikus történelem korai szakaszában keletkezett csillagok nagyon alacsony fémtartalommal rendelkeztek, és időkapszulaként működtek. A PicII-503 a Pictor II törpegalaxisban található csillag. A csillag meglepő tulajdonsága, hogy szinte egyáltalán nem tartalmaz vasat, és rendkívül magas a széntartalma. Ez az egyik legprimitívebb kémiailag primitív csillaggá teszi, amelyet valaha is találtak.

Ezt a CEMP-csillagnak (carbon-enhanced metal-poor) nevezett csillagtípust a Victor M. Blanco Teleszkópra szerelt Sötét Energia Kamera segítségével azonosították.

A tudósok úgy vélik, hogy az első csillag, amely feldúsította a csillagot alkotó gázt, egy alacsony energiájú szupernóván ment keresztül, amelynek következtében a nehezebb elemek visszahullottak az összeomlott maradványba, és csak a könnyebb elemek maradtak meg. A gáz ezután egy második generációs csillagot alkotott. A PicII-503 közvetlen kémiai adatokat szolgáltat az első csillagokról, ami növeli a kozmikus kémiai fejlődéssel kapcsolatos ismereteinket.