A Sony "megbüntetheti őket": A PS2-korszak japán videojáték-kiadói iparáról

Az Xbox 25. évfordulója alkalmából nemrég adott interjúban Ed Fries, a Microsoft korábbi vezetője beszélt a 2000-es évek elején a japán piacra való betörésért folytatott küzdelmeiről. Fries, aki az eredeti Xbox fénykorában a játékkiadásért felelős alelnök volt, japán stúdiókat és fejlesztőket akart a platformra hozni. Elmondása szerint célja az volt, hogy olyan nagy franchise-okat szerezzen meg az Xbox számára, mint a Final Fantasy, és még a Square Enix vezetőivel is tárgyalt, de a Sony továbbra is szilárdan tartotta a japán videojáték-piacot.
Az interjúban Fries felidézte, hogy akkoriban tárgyalásokat folytatott a Square-rel és más japán kiadókkal, remélve, hogy olyan megállapodásokat köthet, amelyek révén a Microsoft megvethetné a lábát a japán videojáték-piacon.
Néhány japán stúdió valóban érdekelt volt abban, hogy játékaikat az Xbox-ra hozzák, de a beszélgetések nagy része homályos és könnyed maradt. A Sony már óriásvállalatnak számított a japán videojáték-piacon, és a kiadók óvatosan akartak eljárni, hogy elkerüljék a feketelistára kerülést a rendkívül sikeres PlayStation platformról.
Kockázatkerülő hazai kiadói ágazat
A Expansion Passnak adott interjúbana következőket mondta: "Néhányukkal sikerült megállapodnunk, másokkal nem. Ők (az Xbox) képes volt néhány megállapodást kötni a Square-rel, miután eljöttem, de ez mindig kemény vita volt, mert azt akarták, hogy a Sony-nak legyen konkurenciája, ugyanakkor nem lehetett túl nyíltan támogatni az Xboxot. Nem tehették túl nyilvánvalóvá, hogy az Xboxot támogatják."
Az ok meglehetősen egyértelmű: a PS2 fénykorában a konzolok egyik legnagyobb szenzációja volt, és minden idők legkelendőbb videojáték-konzoljaként szilárdította meg státuszát, több mint 160 millió darabot szállítva világszerte.
A PS2 és a szélesebb értelemben vett PlayStation márka lényegében a videojáték-piac királya volt Japánban, és sok japán stúdió és kiadó attól tartott, hogy ha kilép a sorból, annak komoly következményei lesznek a Sony részéről.
Fries kifejtette: "A Sony megbüntethetné őket, ha akarná", hozzátéve, hogy a vállalat, ha úgy döntene, késleltethetné a fejlesztői csomagok küldését, vagy visszavonná a promóciós marketinget vagy a játékok támogatását.
Néhány japán kiadó azonban vállalta a kockázatot. A Tecmo például szándékosan tette exkluzívvá a Dead or Alive 3-at és a Dead or Alive 4-et az Xbox számára.
Fries megjegyezte: "Részben azért tették ezt, hogy gyengítsék a Sony-t, mert azt akarták, hogy a Sony-nak legyenek versenytársai. Egyébként ez egy monopólium, és a monopóliumok, tudod, azt csinálnak, amit akarnak"
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja













