Egy amerikai politikus azt szeretné, hogy a játékosok valóban birtokolják digitális játékaikat – de lehetséges ez?

A játékosok valóban birtokolják az általuk megvásárolt digitális játékokat, vagy gyakorlatilag csak bérlik őket addig, amíg a kiadó úgy nem dönt, hogy leállítja a szervereket? A kérdés a játékvilág egyik leghevesebben vitatott témájává vált, különösen azóta, hogy a Sony bejelentést tett a fizikai játékok megszűnéséről. Most Ritchie Torres, az amerikai képviselőház demokrata párti tagja is foglalkozik az üggyel a Power To The Players Act nevű törvényjavaslatával. Egy október 15-i hivatalos sajtóközlemény szerint a jogszabály célja, hogy valódi tulajdonjogot biztosítson a fogyasztóknak a digitálisan megvásárolt termékeik felett.
A javaslatot a jelek szerint az NBA 2K25 ihlette. A kosárlabdajátékot a tervek szerint 2026. október 30-án eltávolítják a digitális áruházakból, online szervereit pedig másnap leállítják. Emiatt a játék jelentős részei elérhetetlenné válnának. Torres ezt elfogadhatatlannak tartja, különösen annak fényében, hogy a digitális alapkiadás eredetileg körülbelül 70 euróba került.

A Power To The Players Act célja annak biztosítása, hogy egy digitális játék megvásárlása többet jelentsen egy bármikor visszavonható licenc megszerzésénél. Ehelyett a fogyasztók állandó jogot kapnának megvásárolt játékaik használatára. A javaslat egyik kulcsfontosságú rendelkezése előírná, hogy a játékok az online szervereik leállítása után is játszhatók maradjanak internetkapcsolat nélkül. A fogyasztók emellett továbbértékesíthetnék vagy másokra ruházhatnák át a digitálisan megvásárolt játékaikat. A szükséges fogyasztóvédelmi szabályok kidolgozása a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) feladata lenne.
Akad azonban néhány komoly akadály
Bár a javaslat valószínűleg sok játékos tetszését elnyeri, a gyakorlati megvalósítása több okból is nehéz lehet. Az egyik legnagyobb technikai kihívást az internetkapcsolat nélküli játszhatóságra vonatkozó tervezett követelmény jelenti. Az egyjátékos játékok internetkapcsolat nélküli játszhatóságának fenntartása viszonylag egyszerű lehet, a kizárólag online játszható többjátékos címeknél azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. Ezek a játékok szerverekre támaszkodnak a játékosok összekapcsolásához, és számos alapvető játékmechanikájuk egyszerűen nem működne nélkülük. A fejlesztőknek ezért bizonyos játékokat alapjaiban kellene átdolgozniuk, vagy lehetővé kellene tenniük a játékosok számára saját szerverek üzemeltetését.
A digitális játékok továbbértékesítésének javasolt joga további kérdéseket vet fel. Az olyan platformok, mint a Steam és az Epic Games, elméletileg bevezethetnének egy rendszert, amely lehetővé teszi a megvásárolt játékok átruházását a fiókok között. Az eredeti tulajdonos licencét inaktiválnák, majd a vásárlóhoz rendelnék. A DRM-mentes játékoknál, például a GOG-on értékesített címeknél azonban bonyolultabb a helyzet. Bár maga a licenc továbbra is átruházható lenne, aligha lehetne ellenőrizni, hogy az eladó valóban törölte-e a korábban letöltött játékfájlokat.
A kiadókat ráadásul kevés dolog ösztönözné arra, hogy támogassák a digitális játékok másodlagos piacát. A digitális értékesítésből jelentős bevételre szert tevő nagyvállalatok, például az Electronic Arts és a Ubisoft várhatóan elleneznék az ilyen változtatásokat. Az egyik lehetséges válasz az előfizetéses szolgáltatások felé történő erőteljesebb elmozdulás lenne. Mivel az előfizetők hozzáférésért fizetnek, nem pedig állandó tulajdonjogért, az ilyen modellek lehetővé tehetnék a kiadók számára, hogy megkerüljék a javasolt követelmények egy részét.
A játékosok üdvözlik az ötletet, de kétlik, hogy törvény lesz belőle
Nem meglepő módon a játékosok a Redditen nagyrészt üdvözölték a javaslatot. A digitális vásárlásokhoz kapcsolódó erősebb tulajdonosi jogok kilátása vonzó, de úgy tűnik, kevesen vannak meggyőződve arról, hogy a törvényjavaslatból valóban törvény lesz. A kételyek nagyrészt arra az ellenállásra összpontosulnak, amellyel a javaslat a játékipar részéről szembesülhet. Egyes felhasználók azzal is vádolják Torrest, hogy a kezdeményezéssel elsősorban politikai figyelmet akar kelteni. Egyelőre kérdéses, hogy a Power To The Players Act valaha törvényerőre emelkedik-e. Aki szeretné megosztani saját jóslatát, bátran csatlakozzon a beszélgetéshez az alábbi hozzászólásokban.
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja















