Az eddigi legrészletesebb univerzum-szimuláció: ESA Euclid projektje 3,4 milliárd galaxist térképez fel
Egy nemzetközi tudóscsoport az Euclid Konzorciumban a világegyetem eddigi legrészletesebb virtuális modelljét mutatta be, amely több mint 3,4 milliárd galaxist szimulál. A Flagship 2 mock katalógus néven ismert szintetikus adatkészlet célja, hogy megismételje azt, amit Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópja az égbolt egyharmadát feltérképező hatéves küldetése során.
A 2023 júliusában induló Euclid a kozmikus struktúrákat tanulmányozza, hogy fényt derítsen a sötét anyagra és a sötét energiára, az Univerzum gyorsuló tágulását alakító láthatatlan erőkre. A kutatók célja, hogy a valódi távcsőadatok és a részletes szimulációk párosításával élesebbé tegyék az elemzési módszereket, és új betekintést nyerjenek a kozmosz nagyléptékű szerkezetébe.
"Ezek a szimulációk elengedhetetlenek az Euclid küldetéshez" - magyarázta Pablo Fosalba, a Űrtudományi Intézet munkatársa (ICE-CSIC) sajtóközleménye szerint. "Lehetővé teszik számunkra, hogy teszteljük elemzőeszközeinket, és felkészüljünk az Euclid által szolgáltatott hatalmas adatmennyiség kezelésére"
A katalógus minden galaxist több mint 400 tulajdonsággal ír le, beleértve a fényességet, alakot, sebességet és csillagkeletkezési rátát. Ez a példátlan részletesség lehetővé teszi a tudósok számára, hogy teszteljék és validálják csővezetékeiket, mielőtt az Euclid teljes adatfolyamai elérhetővé válnának.
"Ez hatalmas lépés a tudományos közösség számára, hiszen most már mindenki számára elérhető" - tette hozzá Jorge Carretero, a Port d'Informació Científica (PIC) és a CIEMAT kutatója. "Ráadásul az Euclid-misszió kontextusán túl számos különböző tudományos alkalmazása lehet" - mondta a sajtóközlemény szerint.
Hogyan működik a szimuláció
A Flagship 2 katalógus a következő programmal készült A svájci Piz Daint szuperszámítógépena Diz Daint számítógépen kifejlesztett egyedi algoritmusok segítségével Zürichi Egyetemen. A számítás több mint négybillió részecske gravitációs fejlődését követte nyomon, hogy kialakuljon a kozmikus háló, a halmazok, a filamentumok és a sötét és a látható anyag által formált üres terek.
A projekt a big-data kozmológia élvonalát mutatja be: petabájt méretű szimulációk, fejlett algoritmusok és nagy teljesítményű számítástechnika kombinációja egy valósághű univerzum létrehozásához. Azzal, hogy az adathalmazt a CosmoHubon keresztül hozzáférhetővé tette, a csapat lehetővé teszi a kutatók számára világszerte, hogy komplex kozmológiai kérdéseket vizsgáljanak anélkül, hogy saját szuperszámítógépes erőforrásokra lenne szükségük.
