Shigeru Miyamoto: A GameCube-ot „csak a játékosok vásárolták meg”, ami miatt a Nintendo-nak újra kellett kezdenie a tervezést

Shigeru Miyamoto, a legendás Nintendo-vezető és az egyik legbefolyásosabb alkotó, aki olyan kabalafigurákkal és karakterekkel formálta a videojáték-ipart , mint Mario, Zelda, Donkey Kong, Star Fox és még sokan mások , beszélt arról, miért lettek a Nintendo DS és a Nintendo Wii a Nintendo következő, hetedik generációs konzoljai. Miyamoto szerint a döntést nagyrészt a Nintendo GameCube kiábrándító teljesítménye indokolta, amely elmaradt a Nintendo 64 közel 33 millió példányos összértékesítésétől.
Őszintén beszélt egy széles körű interjúban a japán Famitsu magazinnak, amelyben a régóta a Nintendo-nál dolgozó vezető és tervező elmagyarázta, hogy akkoriban a Nintendo akkori elnöke, Satoru Iwata úgy vélte, a GameCube gyenge teljesítményének oka a házi konzolpiacon egy egyszerű gondolatban rejlett: a világ nagy része még mindig nem tekintette a játékot olyan normális, hozzáférhető mindennapi hobbinak, amilyennek ma látják. Ezen alapvető probléma miatt a Nintendo úgy vélte, nehéz lenne rávenni azokat a vásárlókat, akik még soha nem játszottak konzolon, hogy GameCube-ot vásároljanak és játsszanak vele.
Legyőzte a nagyobb teljesítményű PlayStation 2, amely ráadásul DVD-meghajtóval is rendelkezett
Miyamoto elismerte, hogy a GameCube messze elvéti a célt, és elmondta, hogy a konzolt – valószínűleg a neve és a saját GameCube játéklemezek miatt – „csak a játékosok vásárolták meg”. Eközben a karcsúbb Sony-rivális, a PlayStation 2 több mint 160 millió példányban kelt el, mivel DVD-meghajtóval volt felszerelve, ami vonzó volt a mainstream vásárlók számára, akik a játék mellett filmeket és sorozatokat is akartak nézni.
Miyamoto és Iwata alaposan átgondolták a GameCube gyenge teljesítményének okait, és arra a következtetésre jutottak, hogy maga a játék még nem vált általánossá az átlagfogyasztók körében. Ahogy Miyamoto fogalmazott: az emberek korábban soha nem osztották fel a világot „olyanokra, akik könyvet olvasnak, és olyanokra, akik nem”. A videojátékokkal való játékot azonban inkább egy szűk réteg tevékenységének tekintették, mintsem egy újabb lehetőségnek a kikapcsolódásra és az esti szórakozásra.
A GameCube-ból 21,7 millió darabot adtak el, mielőtt 2007-ben kivonták a forgalomból, ami meredek visszaesést jelentett a Nintendo 64 eladási adataihoz képest, és csupán töredékét tette ki annak, amit a PlayStation 2 elérte teljes élettartama alatt. Ez részben a lemezmeghajtók közötti egyszerű különbségnek volt köszönhető: a PlayStation 2 támogatta a DVD-ket, míg a GameCube csak a Nintendo saját fejlesztésű mini-lemezeit.
Sokkal szélesebb közönség megcélzása
Miután visszatértek a tervezőasztalhoz, és újragondolták a Nintendo hetedik generációs otthoni konzoljára és a hozzá tartozó hordozható készülékre vonatkozó stratégiájukat, a Nintendo jelentős sikert ért el. A Nintendo DS 154,02 millió eladott példánnyal mérföldkővé vált a vállalat történetében, míg a Nintendo Wii 101,63 millió eladott példánnyal biztosította helyét a legkelendőbb otthoni konzolok között.
Ennek oka az volt, hogy a Nintendo a hetedik generációs otthoni konzolját a nem játékosok, az idősebb fogyasztók és a nők felé is elkezdte népszerűsíteni, arra ösztönözve őket, hogy a Wii Sports és más mozgásérzékelős játékok segítségével keljenek fel és mozogjanak a nappalijukban. A Wii végül összehozta a családokat, a társasági csoportokat, sőt még az idősek otthonait is.
Miyamoto még tovább ment vissza az időben, és felidézte, hogy a házi konzolokat egykor a számítógépek „komoly” jellegéhez képest csak másodlagosnak tekintették. Ez a Nintendo Wii és a DS megjelenésével kezdett megváltozni, amelyek bebizonyították, hogy bárki használhatja a Wiimote-ot vagy az érintőceruzát játékhoz, és ugyanazon a szinten kezdheti, mint az átlagos játékos.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja














