Kína azt tervezi, hogy elárasztja a piacot humanoid robotokkal — de ezek még mindig túl buták ahhoz, hogy helyettesítsék a munkásokat

Kína gyorsan bővíti humanoidrobot-iparát: jelenleg több mint 150 vállalat foglalkozik ezeknek a gépeknek a fejlesztésével. A hatalmas kormányzati beruházások és a lenyűgöző nyilvános bemutatók ellenére azonban a technológia még messze nem képes helyettesíteni az emberi munkavállalókat a legtöbb valós munkakörben.

Egy dél-kínai robotikai képzőközpontban a Reuters több mint 100 humanoidot talált, amelyek egyszerű feladatokat tanultak, például ládák válogatását, élelmiszerek csomagolását és kávéfőzést. A gépek továbbra is lassúak és megbízhatatlanok: egy kezdő oktatónak akár 300 kísérletre is szüksége lehet egy használható mozdulat elsajátításához, míg egy tapasztalt oktató körülbelül 50-ből egyet tud elérni. Egy másik munkatárs szerint egyes robotok egyszerű feladatokat csak az emberi munkavállaló sebességének vagy teljesítményének körülbelül 20%-ával tudnak elvégezni.

A humanoid robotok még mindig nehezen alkalmazkodnak, ha valami megváltozik, például ha egy tárgyat más szögben helyeznek el, vagy a berendezések és a fényviszonyok eltérnek a képzés során használtaktól. A hagyományos ipari robotok gyakran gyorsabbak, olcsóbbak és megbízhatóbbak a gyári munkához.

A probléma nem csupán a hardverben rejlik. A legnagyobb akadályt talán a robotok mesterséges intelligenciája jelenti. A humanoidokat irányító látás-nyelv-cselekvés modellek sokkal nehezebben taníthatók be, mint a csevegőrobotok által használt nagy nyelvi modellek. Ráadásul hatalmas mennyiségű, a valós világból származó edzési adatra van szükségük: az iparág állítólag csak körülbelül 500 000 órával rendelkezik, szemben a valóban képzett fizikai intelligencia kialakításához becslések szerint szükséges 100 millió órával.

A Reuters vizsgálata szerint a kínai kormányzati szervek 2026 első felében legalább 230 millió dollárt költöttek humanoid robotokra és a hozzájuk tartozó berendezésekre, szemben az egy évvel korábbi 62 millió dollárral. A tavaly világszerte kiszállított, körülbelül 20 000 humanoid robotból mintegy 95%-át kínai gyártók szállították.

A stratégia hasonlít Kína korábbi, az elektromos járművekre és a napelemekre irányuló törekvéseihez: korán kiépíteni a termelési kapacitást, támogatni az iparágat, és hagyni, hogy az intenzív verseny lefaragja a költségeket. A humanoidok azonban még mindig egy sokkal kevésbé kiforrott technológia, és az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az ágazat fájdalmas konszolidációval szembesülhet, amint a támogatások végül csökkenni kezdenek.

Máris vannak ígéretes alkalmazási területek. A kínai Galbot vállalat például humanoid robotokat vet be gyógyszertárakban, ahol a polcokról veszik le a termékeket, és a jelentések szerint a sikerarányuk meghaladja a 95%-ot. Az általános célú gyári munka azonban továbbra is sokkal nagyobb kihívást jelent.

Egyelőre a kínai humanoid robotok táncukkal vagy kungfu-bemutatóikkal ugyan lenyűgözőek, de a munkába állításuk jóval nehezebbnek bizonyul.