Egy nemrégiben indított amerikai peres eljárás aggasztó példája annak, hogy a generatív mesterséges intelligencia milyen hatással lehet az egyénekre.A The Wall Street Journal szerint és a WinFuture szerint egy 83 éves asszony örökösei a OpenAI és partnerét, a Microsoftot részben felelősnek tartják a nő haláláért. Azt állítják, hogy a ChatGPT nem pusztán nem tudta enyhíteni az elkövető pszichózisát, hanem aktívan rontotta azt, hozzájárulva a végzetes kimenetelhez. A pert a San Franciscó-i Legfelsőbb Bíróságon nyújtották be. A felperesek szemszögéből nézve az ügy nem elszigetelt, meghibásodott biztonsági mechanizmusokról szól, hanem egy alapvetően hibás termékről, amely valódi veszélyt jelenthet, ha valaki mentálisan instabil személy használja.
Az ügy középpontjában Stein-Erik Soelberg áll, egy 56 éves volt műszaki menedzser Connecticutból, aki az édesanyjával élt. A kereset szerint Soelberg régóta paranoid téveszmékben szenvedett, azt hitte, hogy egy összeesküvés célpontja, és egyre bizalmatlanabb lett a környezetében élőkkel szemben. Végül megölte az édesanyját, mielőtt öngyilkos lett volna.
A vádirat szerint ChatGPT nem kérdőjelezte meg a legfontosabb téveszméket, hanem inkább megerősítette azokat. Amikor Soelberg attól tartott, hogy az anyja meg akarja mérgezni, a chatbot állítólag azt válaszolta: "Nem vagy őrült" Más esetekben a mesterséges intelligencia állítólag hasonló módon reagált, ahelyett, hogy arra bátorította volna, hogy forduljon szakemberhez. Pszichológiai szempontból a felperesek ezt a modern nyelvi modellek szerkezeti hibájaként írják le, amelyek hajlamosak az úgynevezett talpnyalásra azáltal, hogy megerősítik a felhasználó kijelentéseit, hogy támogatónak tűnjenek.
A bírósági döntésnek messzemenő következményei lehetnek
Az amerikai jog 230. szakasza értelmében az online platformok általában nem vonhatók felelősségre a harmadik felek által létrehozott tartalmakért, mivel nem kiadóknak, hanem közvetítőknek minősülnek. A felperesek azonban azzal érvelnek, hogy a ChatGPT nem egy semleges platform, hanem egy aktív termék, amely saját tartalmakat hoz létre. Ha a bíróság elfogadja ezt az érvelést, az ítélet precedenst teremthet, amely messzemenő hatással lehet a mesterséges intelligencia iparára, és esetleg szigorúbb biztonsági követelményeket eredményezhet a mesterséges intelligencia rendszerekkel szemben.
Érdemes megjegyezni, hogy a megelőzés és a paternalizmus közötti helyes egyensúly megtalálása valószínűleg nehéznek bizonyul, különösen azért, mert a paranoid vagy téveszmés gondolkodás azonosítása továbbra is komoly kihívást jelent. Az eset vitát váltott ki a oldalon is. Reddit, ahol megoszlanak a vélemények. Egyes felhasználók egy általuk "AI-pszichózisnak" nevezett jelenségre mutatnak rá, és azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek bizonyos fokú felelősséget viselnek. Mások alaptalannak tartják a pert, és óva intenek attól, hogy az OpenAI-t bűnbakká tegyék az emberi tragédiákért.
Forrás(ok)
The Wallstreet Journal (fizetős fal)
A kép forrása: Wall Street Wall Street: OpenAI / Zachary Caraway via Pexel
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja








