Az Anthropic Claude AI által megosztott csevegések megjelennek a Google keresési eredményei között, ami adatvédelmi aggályokat vet fel

Az év eleji kiszivárgások után az Anthropic ismét a figyelem középpontjába került, miután a felhasználók rájöttek, hogy azok a csevegések, amelyeket magánjellegűnek hittek, egyáltalán nem azok voltak. A probléma a Claude megosztási funkciójából ered, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy nyilvános URL-eket hozzanak létre beszélgetésekhez és Artifactokhoz, beleértve dokumentumokat, táblázatokat, webalkalmazásokat és egyéb AI által generált tartalmakat. Bár a csevegések alapértelmezés szerint magánjellegűek maradnak, bárki, aki nyilvános linket hoz létre, gyakorlatilag közzéteszi azt a tartalmat a nyílt weben. Ennek eredményeként ezek közül az oldalak közül néhányat a Google és más keresőmotorok is indexeltek, így azok célzott keresések révén megtalálhatóvá váltak.
Az Anthropic nyilatkozatában kijelentette, hogy nem biztosít a keresőmotorok számára olyan könyvtárakat vagy webhelytérképeket, amelyek felhasználói beszélgetéseket tartalmaznak, hangsúlyozva, hogy csak azok a csevegések válhatnak hozzáférhetővé a nyílt weben, amelyeket szándékosan nyilvános linkeken keresztül osztottak meg. A vállalat fenntartotta, hogy a Claude-beszélgetések alapértelmezés szerint magánjellegűek maradnak, hacsak a felhasználók nem döntnek úgy, hogy megosztásra alkalmas URL-t generálnak.
A Google eközben ismételten hangsúlyozta, hogy a weboldal-üzemeltetők felelősek annak szabályozásáért, hogy a nyilvánosan elérhető oldalakat indexeljék-e a keresőmotorok. Kiderült, hogy a nyilvánosan megosztott Claude-oldalakról hiányzott a „noindex” metaadat, amelyet általában az indexelés megakadályozására használnak, így egyes beszélgetések megjelenhettek a keresési eredmények között.
A jelentések szerint több indexelt oldal is tartalmazhat érzékeny anyagokat, beleértve belső tervezési dokumentumokat, jogi megbeszéléseket és személyes beszélgetéseket. Bár nincs arra utaló jel, hogy a Claude a felhasználói beavatkozás nélkül tette volna közzé a privát csevegéseket, az eset jól illusztrálja, milyen könnyen téveszthetők össze a nyilvános megosztási funkciók a korlátozott hozzáférésű együttműködési eszközökkel. Hasonló aggályok merültek fel korábban más olyan mesterséges intelligencia-platformok kapcsán is, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy nyilvánosan elérhető linkeken keresztül osszák meg beszélgetéseiket.
Mindez egy viszonylag egyszerű, azonnali megoldást jelent a felhasználók számára: a megosztott beszélgetési linket úgy kell kezelni, mint bármely más nyilvános weboldalt, kivéve, ha egyértelműen kifejezett védelmi intézkedések vannak érvényben. Az eset egyúttal újabb figyelmeztetés arra is, hogy az AI-platformoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az átlagos felhasználó számára egyértelműbbé tegyék a „megosztott” és a „nyilvánosan kereshető” közötti különbséget, különösen mivel a generatív AI-eszközök egyre inkább beépülnek a szakmai és együttműködési munkafolyamatokba.
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja









