Áttörés a kardiológiában: A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a szívroham kezelését

A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a szívinfarktus kezelését. A Zürichi Egyetem és több európai partnerintézmény kutatói a The Lancet Digital Health című folyóiratban mutattak be egy új mesterséges intelligenciamodellt, amely a korábbi módszereknél sokkal pontosabban jelzi előre az akut koszorúér-szindrómás (ACS) betegek kockázatait és kezelési eredményeit. Az ACS a koszorúereket érintő keringési zavar, amely jelentősen növeli a szívinfarktus kockázatát.

A GRACE 3.0 modell tíz európai ország több mint 600 000 betegének egészségügyi adatain alapul, és olyan gépi tanulási technikákat alkalmaz, mint az XGBoost és az Rboost, hogy komplex mintákat fedezzen fel a klinikai adatokban. A hagyományos GRACE 2.0 pontszámmal ellentétben, amely régebbi adatkészletekre és lineáris modellekre támaszkodik, az új változatot kifejezetten a nem ST-elevációs szívinfarktusban (NSTEMI) szenvedő betegek - a szívinfarktus leggyakoribb típusa - számára fejlesztették ki.

Az AI-alapú modellek lenyűgöző eredményeket hoztak. A kórházi halálozási modell - amely megjósolja, hogy a beteg meghal-e a kórházi tartózkodás alatt - 0,90-es AUC értéket ért el, ami egyértelműen felülmúlja a korábbi pontozási rendszert. Az egyéves halálozás előrejelzése is lényegesen pontosabb volt, az időfüggő AUC értéke 0,84 volt.

A szívinfarktus személyre szabott kezelési stratégiái

A GRACE 3.0 harmadik komponense különösen úttörő: az egyénre szabott kezelési előrejelzés. Az R-Learner algoritmus segítségével a kutatók először tudták megbecsülni, hogy egy beteg személy szerint mennyire profitálna a korai invazív kezelésből, például a szívkatéterezésből. Az eredmények azt mutatták, hogy a betegeknek csak egy alcsoportja részesült jelentős előnyben a korai beavatkozásból - különösen a fiatalabb, gyakrabban nőkkel, stabil vesefunkcióval és az iszkémia egyértelmű jeleivel rendelkező egyének.

Más betegcsoportok esetében a kezelés alig vagy egyáltalán nem mutatott előnyt - vagy akár negatív hatást is. A kutatók szerint ez a felismerés a klinikai döntéshozatalban változást eredményezhet: ahelyett, hogy rögzített kockázati küszöbértékekre támaszkodnának, a jövőbeni ellátásban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egyéni kezelési hatásra. " Az AI-alapú elemzés jelentősen javíthatná a szívroham utáni ellátást és javíthatná a hosszú távú szív- és érrendszeri egészséget" - hangsúlyozza a Zürichi Egyetem kutatócsoportja.

Az erősségek - köztük a nagy adathalmaz, a magas modellminőség és a felhasználóbarát felépítés - ellenére a szerzők több korlátozást is elismerik. Az adatok kizárólag Európából származnak, és a kezelés hatékonyságára vonatkozó megállapítások egyelőre előzetesnek tekinthetők, így további validálást igényelnek jövőbeli vizsgálatokban. Hosszú távon azonban a GRACE 3.0 komoly potenciállal rendelkezik a jövőbeli klinikai irányelvek alakításában.