A nagy technológiai cégek adóssága elérte az 1,35 billió dollárt, nagyrészt az AI aranyláznak köszönhetően
Az úgynevezett M.I. buborék egy olyan szörnyeteggé duzzadt, amely talán készen áll a kipukkadásra.
A QUICK FactSet friss jelentése szerint a világ 1300 legnagyobb technológiai vállalatának kamatozó adóssága az elmúlt 10 évben megnégyszereződött - írja a Nikkei Asia. A fennálló hitelek, kötvények és egyéb adósságok így nagyjából 1,35 billió dollárra rúgnak.
A hatalmas adósságnövekedés elsődleges oka vélhetően a mesterséges intelligencia, vagyis a mesterséges intelligencia versenyében gyökerezik. Mivel a vállalatok továbbra is versenyeznek egymással, hogy kielégítsék az AI-szolgáltatások iránti érzékelhetően növekvő keresletet, és ennek következtében az ehhez szükséges drága hardvert és infrastruktúrát.
Úgy tűnik, hogy néhány vállalat erősen tőkeáttételes. Az Oracle, amely 500 milliárd dolláros befektetést ígért az OpenAI segítségével az AI-infrastruktúra kiépítésére a következő négy évben, jelenleg több mint 111 milliárd dolláros adóssággal tartozik. Ez több mint kétszer annyi adósság, mint amennyi a vállalatnak egy évtizeddel ezelőtt volt. Ennek eredményeképpen az Oracle adósság-tőke aránya (DTE) jelenleg 4,6, ami azt jelenti, hogy a vállalat 4,6-szor annyi pénzzel tartozik, mint amennyi saját tőkéje van (az összes eszköz értéke, ha eladnák és visszaadnák a részvényeseknek).
A változó üzleti modell fokozott kockázatot jelent
Ez az új adósság szöges ellentétben áll az egy évtizeddel ezelőtti technológiai üzleti környezettel; a technológiai vállalatok akkoriban nagymértékben támaszkodtak a szoftvereszközökre, amelyek általában rendezett nyereséget termeltek. A mesterséges intelligencia és az ezzel járó fizikai infrastruktúra iránti igény egyelőre nagyrészt felemésztette a mesterséges intelligencia által vezérelt technológiai vállalatok potenciális nyereségét. Más szavakkal, az AI-ba mindent beleadnak, de nagyjából még nem nyereségesek. Ehelyett elég sok pénzzel tartoznak, miközben bevételeik még nem tudják pótolni ezt a hiányt.
Ez az adósságstratégia nemcsak a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeket érinti, hanem azokat is, amelyek érintőlegesen kapcsolódnak hozzá. A Nikkei például arról számol be, hogy az Nvidia "előszeretettel látja el [a CoreWeave-et] grafikus feldolgozóegységekkel" A CoreWeave felhőalapú AI-szolgáltatásokat nyújt, és nagy teljesítményű szilíciumra van szüksége a vállalkozás működtetéséhez. A vállalat ehhez elég sok pénzt vesz fel kölcsön, és jelenleg 3,8-as DTE-aránnyal rendelkezik, ami mind őt, mind az Nvidiát jelentős pénzügyi veszteségek kockázatának teszi ki, ha a vállalat kudarcot vall. A CoreWeave bevételei nélkül az Nvidia üzletága érezhetően visszaesne.
A Nikkei által idézett Yoshinori Shigemi, a Fidelity International munkatársa úgy véli, hogy ez az üzleti modell komoly problémákat okozhat a technológiai szektorban. Shigemi így fogalmazott:
A cégek agresszívan hajtanak végre előzetes beruházásokat, hogy ne maradjanak le az AI-boomban. A finanszírozás egyelőre zökkenőmentesen folyik, de ha valahol szűk keresztmetszet lép fel, a pénzügyileg gyenge vállalatok kieshetnek.
Egy vállalat tőkeáttétellel való működtetése általában magas kockázatú, magas hozamú stratégia. Az idő fogja megmutatni (és valószínűleg inkább előbb, mint utóbb), hogy a technológiai ipar melyik oldalra esik a szerencsejátékban.
Forrás(ok)
