A Holdat sokáig száraznak és szinte légkör nélkülinek tekintették. A legújabb kutatások azonban valami váratlanra derítettek fényt: a felszínén rozsda képződik. A meglepő ok nem a víz, hanem a Föld légköréből kiszabaduló oxigén. Ez az oxigén az úgynevezett földi szél - a bolygó felső légköréből felszabaduló részecskék áramlása, amikor a Föld a Nap és a Hold között helyezkedik el - révén jut el a Holdra. Ezek a részecskék aztán leülepednek a Hold felszínén.
2020-ban az indiai Chandrayaan-1 holdmisszió a Hold pólusai közelében vasban gazdag hematit ásványt észlelt. A hematit a vas-oxid (Fe₂O₃) vöröses, kristályos formája, amely a Földön általában a rozsdához kapcsolódik. Mivel jellemzően víz és oxigén jelenlétében képződik, felfedezése a száraz, szinte légkörmentes Holdon kezdetben rejtély volt. Egy 2025. szeptember 2-án, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány azonban 2025. szeptember 2-án megjelent most kísérleti bizonyítékot szolgáltat az eredetére - a rozsda a jelek szerint a Földről származik.
Havonta körülbelül öt napig, amikor a Föld a Nap és a Hold között mozog, blokkolja a napszelet. Ez idő alatt oxigén-, hidrogén- és nitrogénionok szökhetnek ki a Föld felső légköréből és juthatnak el a Holdra. Ezek a részecskék leülepednek a holdfelszíni rétegben, és kémiai reakciókat indítanak be. A Makaói Tudományos és Technológiai Egyetem Ziliang Jin által vezetett laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy az oxigénionok elősegítik a hematit kialakulását, míg a hidrogén részben megfordíthatja a folyamatot.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a Föld és a Hold geokémiai szempontból jobban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hitték. A Hold megőrzi a Földdel való hosszú távú kölcsönhatásainak bizonyítékait, gyakorlatilag geológiai archívumként szolgál. A hematitot tartalmazó holdi minták kinyerésére irányuló következő küldetések várhatóan megerősítik, hogy az oxigén valóban a Földről származik-e. Ha igen, akkor ez jelentősen átformálhatja a Föld-Hold kapcsolatról alkotott elképzeléseinket.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja