Google, Meta, Microsoft és Snapchat: Az EU elutasítja az önkéntes szkennelés meghosszabbítását

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvre vonatkozó ideiglenes mentesség 2026. április 3-án lejárt. Ez a rendelet lehetővé tette a szolgáltatók számára a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok (CSAM) felderítését és bejelentését. A gyakorlat megszüntetéséről szóló döntés a szavazást követően született az Európai Parlamentben, ahol a többség ellenezte az átmeneti időszak meghosszabbítását. A Bizottság javaslatát 311 ellenszavazattal és 228 támogató szavazattal elutasították az intézkedés meghosszabbítását.

Vezető technológiai vállalatok, mint például a Google, Meta, a Microsoft és a Snapchat úgy látják, hogy ez a jogi helyzet jelentős kockázatot jelent a gyermekek védelmére nézve. Ezek a vállalatok a hash-illesztési technológia használatát támogatják. E technikai folyamat során a tartalmat nem "olvassák" a hagyományos értelemben, hanem visszafordíthatatlan digitális ujjlenyomatokká, úgynevezett "hash-okká" alakítják át.

Ezeket az egyedi értékeket ezután összehasonlítják a korábban azonosított visszaélésszerű anyagok biztonságos adatbázisával. Az iparág azzal érvel, hogy ez a pontos felismerési módszer elengedhetetlen a bűnüldöző szervek számára az illegális tartalmak terjesztésének hatékony megakadályozásához.

Az Európai Parlament ezzel szemben az arányosságot és a magánélet védelmét helyezi előtérbe. A kiterjesztés elutasítása rávilágít a magánjellegű kommunikáció automatizált szkenneléssel szembeni védelmére irányuló erőfeszítésekre. Sok európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy a magánadatok állandó vagy széles körű megfigyelése aránytalanul beavatkozna a polgárok alapvető jogaiba.

Hangsúlyozzák, hogy a magánadatok jogosulatlan vagy automatizált lekérdezése hátrányos az egyénre nézve, és veszélyezteti a magánjellegű kommunikáció integritását. A Parlament és a Tanács közötti tárgyalásokon végül nem sikerült konszenzusra jutni az állandó jogi keretről. Míg az Európai Bizottság az átmeneti intézkedések meghosszabbítását támogatta, hogy több idő álljon rendelkezésre a tárgyalásokra, a Parlament konkrétabb korlátokat és 2027 augusztusáig tartó rövidebb időkeretet követelt annak érdekében, hogy az intézkedések célzottak maradjanak.

Mivel nem született megállapodás, az önkéntes szkennelések jogalapja megszűnt. Ennek ellenére az érintett technológiai vállalatok fenntartják elkötelezettségüket, és kijelentik, hogy továbbra is önkéntes intézkedéseket tesznek a személyközi kommunikációs szolgáltatásaik keretében.

A jelenlegi jogi helyzet azonban jelentősen eltolja az egyensúlyt az adatvédelem javára. A Parlament döntése azt a nézetet tükrözi, hogy a magánjellegű kommunikáció állami vagy vállalati megfigyelésével szembeni védelem olyan alapvető jog, amely elsőbbséget élvez az automatizált tartalomellenőrzésre vonatkozó igényekkel szemben.