A Huawei Technologies bemutatta eddigi legambiciózusabb mesterséges intelligencia rendszerét, a CloudMatrix 384-et a sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián (WAIC). Az első alkalommal nyilvánosan bemutatott rendszert a nagyszabású modellképzés felgyorsítására tervezték, és az Nvidia csúcskategóriás GB200 NVL72 platformjának hazai alternatívájaként pozícionálja a vállalatot.
A rendszer magja 384 Ascend 910C gyorsítót tartalmaz, amelyeket egy saját fejlesztésű "szupercsomópont" összeköttetés köt össze. A több chip klaszterezésével a konstrukció kompenzálja az eszközönkénti alacsonyabb teljesítményt, és olyan összteljesítményt ér el, amely a SemiAnalysis szerint egyes benchmarkok alapján felülmúlja az Nvidia GB200-at. A WAIC nem közölt pontos teljesítményadatokat, de az elemzők megjegyzik, hogy a Huawei a sávszélesség és a késleltetés optimalizálását helyezi előtérbe az egyes processzorok teljesítményével szemben.
A bevezetésre akkor kerül sor, amikor az amerikai exportkorlátozások blokkolják az Nvidia leggyorsabb GPU-it Kínából, ami lehetőséget teremt a Huawei számára. Ahogy azt az Nvidia vezérigazgatója májusban megjegyezte, a Huawei "elég gyorsan halad" A vállalat mostantól hazai hardvereket szállíthat felhőszolgáltatóknak és kutatóintézeteknek, egy olyan házon belüli megközelítést alkalmazva, amely megkerüli a számos helyi chiptervezőt korlátozó licencelési korlátozásokat.
Ren Zhengfei alapító elismeri, hogy az Ascend chipek nyers teljesítményben elmaradnak az amerikai riválisoktól, de azt állítja, hogy a matematikai optimalizálás és a klaszterszámítás a valós munkaterhelések esetében képes megszüntetni a teljesítménybeli különbségeket. A vállalat évente mintegy 180 milliárd jent (25 milliárd USD) fordít kutatás-fejlesztésre, amelynek egyharmadát hosszú távú elméleti kutatásra fordítja, amit Ren alapvető fontosságúnak tart a Moore-törvényre való támaszkodás csökkentéséhez.
Az, hogy a CloudMatrix 384 széleskörű kereskedelmi alkalmazást nyer-e, az áraktól, a szoftver érettségétől és a pekingi felhőbeszerzési politika alakulásától függ. Mindazonáltal a megjelenése hangsúlyozza, hogy a kínai AI-hardver ökoszisztéma milyen gyorsan fordul a hazai fejlesztésű megoldások felé, és hogy a verseny az egyedi chipekről a teljes rendszer szintű, rendszerszintű innovációra tevődik át.
Forrás(ok)
Reuters (angolul)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja