A Google évtizedek óta vitathatatlanul vezető szerepet tölt be az internetes információgyűjtésben, és vitathatatlanul a legkiemelkedőbb példája a webhelyek lánctalpasának. Ezek az automatizált programok átfésülik az internetet, és rögzítik az általuk talált tartalmakat, lehetővé téve a keresőmotorok számára a weboldalak felkutathatóságát. A Google Search azonban mostanra konkurenciát kapott, mivel a mesterséges intelligencia rendszereknek is szükségük van az internetről származó adatokra, ezért az olyan mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok, mint az OpenAI, saját botokat telepítenek az interneten történő információkeresésre.
A Hostinger webtárhely-szolgáltató 2025 augusztusának végén tanulmányt készített 5 millió weboldal lánctalpasok általi elérhetőségéről. Különösen szembetűnő, hogy például az OpenAI GPT botja az 5 millió weboldalból 4,4-et ért el, így nagyobb lefedettséget ért el, mint a Google botja, amely "csak" 3,9 millió weboldalhoz fért hozzá. A kevésbé ismert botok, mint például az Ahrefs SEO crawler, az Anthropic Claude botja, valamint a Meta, a TikTok, a Bing és a Apple crawlerei szintén nagyon aktívak voltak, és együttesen mintegy 1,4 milliárd napi lekérdezést generáltak az 5 millió weboldalra.
Az a tény, hogy egyes botok kisebb százalékos lefedettséget érnek el, mint mások, nem jelenti azt, hogy az internet bizonyos részeit figyelmen kívül hagyják. A programok inkább váltogatják a célpontjaikat, és így hosszabb idő alatt (de még így is néhány héten belül) szinte teljes térképet hoznak létre az internetről.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a lekérdezések mintegy 80%-a amerikai technológiai vállalatoktól származik, mintegy 10%-a Kínából, más országok elhanyagolható arányban. Ez azt jelenti, hogy az internet indexelését elsősorban az amerikai szolgáltatók, azon belül pedig néhány nagy technológiai vállalat uralja. Ennek eredményeként néhány platformnak jelentős befolyása van arra, hogy milyen tartalmak válnak láthatóvá, és milyen válaszokat generálnak a mesterséges intelligencia rendszerek.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja