A Neuralink agyi implantátum gondolat-beszéd BCI segítségével visszaadja az ALS-beteg hangját

A Neuralink nevű agyi implantátummal foglalkozó startupnak sikerült egy neurodegeneratív betegségben szenvedő páciens gondolatait beszéddé alakítania, hogy az így kommunikálhasson családjával, barátaival és ügyfeleivel. A Neuralink elektródáit az agy beszédért felelős régiójába ültették be, majd a gondolatai által kialakított hullámokat az agy-számítógép interfész (BCI) beszéddé alakította át.

A Neuralink VOICE nevű kísérlete lehetővé tette a mozgásképtelen férfi számára, hogy saját hangján mondja ki az „Szeretlek” szót, amelyet teljes egészében agyhullámokból rekonstruáltak. Nem mozogtak az ajkai, nem hallatszott hang a torkából, csupán idegi jelek váltak beszéddé egy olyan mesterséges intelligencia-modell segítségével, amelyet a betegség előtti felvételei alapján tanítottak be. A „Gyönyörű meglepetés” felirattal ellátott Neuralink-videó széles körben elterjedt; a háttérben látható N1 implantátum közvetlenül az agyból olvassa ki a szándékolt beszédet, majd azt a résztvevő eredeti hangján hallható szavakká alakítja át.

A VOICE-vizsgálat a ClinicalTrials.gov oldalon van nyilvántartva, és jelenleg ALS-ben, primer laterális szklerózisban, stroke-ban és gerincvelő-sérülésben szenvedő betegeket toboroz, a várólistán pedig rengeteg ember szerepel. A program megkapta az FDA „áttörő eszköz” minősítését, ami felgyorsítja a vizsgálati eljárást, de még nem számít jóváhagyásnak, ezért a Neuralink továbbra is minden résztvevői videóhoz hozzáfűz egy, a kísérleti jellegre utaló nyilatkozatot. A vállalat világszerte több mint 20 betegnek ültetett be ilyen eszközt, közülük kettő kifejezetten a VOICE-programban vesz részt. Az egyikük, Kenneth Shock, egy ALS-ben szenvedő volt egészségügyi szakember, saját bemutatója során nyíltan kijelentette, hogy végre képes középső ujját mutatni a betegségnek.

Ami ezt megkülönbözteti a korábbi BCI-kommunikációs eszközöktől, az a cél. A régebbi rendszerek – beleértve a Neuralink saját PRIME-vizsgálatát is – a kívánt kéz- vagy ujjmozgásokat dekódolják a kurzor irányításához vagy a képernyőn megjelenő billentyűzet használatához. A VOICE ezzel szemben közvetlenül a beszédért felelős motoros kéregre hat, teljesen kihagyva a billentyűzet használatát, és a mechanizmust olyan könnyen érthető könyvek is elmagyarázzák, mint az Amazonon kapható „Brain-Computer Interfaces in Plain English: How Electrodes, Software, and Neurons Are Learning to Talk to Each Other” című mű.

A Neuralink nincs egyedül ezen a téren, hiszen a Synchron éppen ellenkező megközelítést alkalmaz: a Stentrode-ot a koponya felnyitása helyett az erekbe vezeti be, ami kíméletesebb, de a rendszert többnyire egyszerű kattintásokra korlátozza, a teljes beszéd dekódolása helyett. A Precision Neuroscience a kéreg felületére helyezett vékony elektródafóliát használ. Az akadémiai kutatócsoportok is elérték saját eredményeiket a gondolat-beszéd átalakítás területén: az Edward Chang vezette UCSF-rendszer például percenként akár 18 szót is elért, 93 százalékos pontossággal. A Neuralink saját célja a VOICE-szal kapcsolatban sokkal ambiciózusabb: percenként 140 szó, ami közelebb áll a természetes beszélgetési sebességhez.

Azok számára, akik ALS vagy stroke miatt elvesztették a hangjukat, a két megközelítés közötti gyakorlati különbség (vezeték nélküli kontra vezetékes, invazív kontra érrendszeri, billentyűzeten keresztül történő kontra közvetlen beszéd) kevésbé számít, mint az a tény, hogy visszakapják a saját hangjuk egy változatát. Bár ez még mindig csak egy kutatási eredmény, és nem kereskedelmi termék, ez egy olyan ritka technológiai bemutató, amely exponenciálisan javítja az életminőséget, és elengedhetetlen eszközzé válhat azoknak a millióknak, akiket olyan betegségek sújtanak, amelyek megfosztják őket a motorikus képességektől és az emberi interakciótól.