A ChatGPT 2022 novemberi megjelenése óta heves vita folyik arról, hogy a mesterséges intelligencia egész szakmákat fenyegethet-e, és tömeges munkahelyvesztéshez vezethet-e. A Yale Egyetem új tanulmánya, amelyet Martha Gimbel, Molly Kinder, Joshua Kendall és Maddie Lee 2025. október 1-jén tett közzé, más képet mutat - legalábbis egyelőre. A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése ellenére a kutatók egyelőre nem találtak egyértelmű jeleket a széleskörű munkanélküliségre vagy az amerikai munkaerőpiacon bekövetkező nagyobb strukturális változásokra.
Harminchárom hónappal a ChatGPT indulása után a kutatók azt vizsgálták, hogy a munkaerőpiacon gyorsabbak-e a változások, mint a korábbi technológiai változások, például a személyi számítógépek vagy az internet elterjedése során. A jelenlegi fejleményeket három történelmi fázishoz hasonlították: a PC-korszakhoz (1984-1989), az internetboomhoz (1996-2002) és az AI előtti kontrollidőszakhoz (2016-2019). Elemzésük a CPS-adatokon, az OpenAI AI-nak való kitettségre vonatkozó becsléseken és az Anthropic használati adatain alapult.
Túl korai lenne egyértelmű következtetéseket levonni
Az eredmények kijózanítóak: bár a foglalkozási összetételben némi változás tapasztalható, ezek a történelmi ingadozásokon belül maradnak. A kutatók még a magas mesterséges intelligenciának kitett ágazatokban - például az információs és pénzügyi szektorban - sem találtak egyértelmű bizonyítékot a mesterséges intelligencia által közvetlenül okozott munkahelyvesztésre.
A tanulmány különös hangsúlyt fektetett a fiatal szakemberekre. A 20 és 24 év közötti egyetemi diplomások körében a kutatók a foglalkoztatási mintákban némileg markánsabb elmozdulásokat figyeltek meg, bár a kiváltó okok továbbra sem világosak. A minta kis mérete és a munkaerőpiac szélesebb körű dinamikája miatt nehéz megmondani, hogy a mesterséges intelligencia a fő hajtóerő-e. A szerzők óvatosak maradnak a következtetéseikben, és rámutatnak a tanulmány korlátaira: a kitettségi adatok elméleti modelleken alapulnak, míg a konkrét felhasználási adatok még mindig korlátozottak. Sürgetik az AI-vállalatokat, hogy nyújtsanak részletesebb és átláthatóbb információkat, beleértve a vállalati szintű adatokat is.
A hatás időbe telik
A tanulmány történelmi kontextusban vizsgálva a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkahelyek megszűnéséről szóló jelenlegi vitát perspektívába helyezi. A korábbi technológiai változások - mint például a számítógépek vagy az internet megjelenése - általában évekig vagy akár évtizedekig is eltartottak, mire észrevehető hatást gyakoroltak a munkaerőpiacra. A kutatók szerint irreális elvárás, hogy a mesterséges intelligencia azonnali változást hozzon.
A Reddit hangosan nem ért egyet
A Redditen, különösen a r/technology oldalon egy széles körben megvitatott témában, a felhasználók szkeptikusan reagáltak. Sokan kritizálták a tanulmányt, mivel az elrugaszkodott a valóságtól, és tényleges elbocsátásokra, megnövekedett teljesítménykényszerre és a munkaerő-felvétel befagyasztására hivatkoztak. A leggyakrabban említett kritikák a rövid, 33 hónapos megfigyelési időszak, a reprezentatív használati adatok hiánya és a tudományos tanulmányokkal szembeni általános bizalmatlanság voltak.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja