Tiszta nosztalgia modern technológiával: Gothic 1 Remake áttekintve

Gothic-rajongóként az első naptól kezdve vegyes érzéseket keltett bennem a remake eredeti bejelentése. Egyrészt nyilvánvaló volt a remény a sikeres visszatérésre, jobb grafikával. Másrészt ott volt a kérdés, hogy az új stúdió képes-e megfelelően megőrizni az eredeti hangulatot. Hogy rögtön a lényegre térjek: véleményünk szerint ezt a célt mindenképpen sikerült elérni. Ez már a főmenüben is egyértelmű, ahol az ismerős, hangulatos eredeti zene fogad. Már az első néhány perc játék után is egyértelművé válik, hogy az Alkimia Interactive csapata komolyan veszi a Piranha Bytes örökségét, és néhány apróbb ellentmondás és hiba ellenére őszinte erőfeszítéseket tett.

Szinte minden az eredetit idézi, legyen szó a karakterek kemény hangneméről, az igényes nehézségi szintről vagy a lebilincselő hangulatról. Ennek ellenére a sokkal telítettebb színpalettára való áttérés számunkra kissé túlzónak tűnik, és kissé aláássa az eredeti meglehetősen komor megjelenését. Máshol a változtatások és fejlesztések üdvözlendők. A leltár például sokkal kellemesebben használható, és több életminőségi funkciót is kapunk anélkül, hogy a játék ambícióját csökkentenénk, vagy túlságosan lazának éreznénk. A Gothic egy kemény RPG, és az is marad, amely alig bocsátja meg a hibákat, és némi időt igényel, hogy megszokjuk a világát és a mechanikáját, még akkor is, ha a remake most egy kicsit gördülékenyebben vezeti be a játékosokat.

Összességében a fejlesztőknek sikerült a régi és az új jó vagy nagyon jó kombinációja, amely a sorozat veteránjainak és az újonnan érkezőknek egyaránt tetszetős.

A játék világa ismét kiemelkedik a nagyon szerves, hihető struktúrájával és környezeti kialakításával, és lenyűgöz a történet, a harc, a lopakodás, a felfedezés, a felfedezés és a kereskedelem erős keverékével. A gazdaságot úgy tervezték meg, hogy minden megvásárolt vagy eladott tárgyat relevánsnak érezzünk, és nem fogunk rövid idő után luxusban élni, mint más RPG-kben gyakran előfordul.

A kissé lomha harcrendszerhez néhány játékosnak meg kell szoknia, de pozitív értelemben kihívást jelent, és motivál a karaktered fejlesztésére. Az is az eredetire emlékeztet, hogy az irányítást általában kissé nehézkesnek érezzük. A képességrendszer komoly mélységet kínál, és szinte minden fejlesztésnek érezhető hatása van, ami tovább növeli a hosszú távú motivációt.

Vizuálisan szinte semmi kivetnivaló nincs, eltekintve attól a ténytől, hogy sok gyűjtögetnivalót gyakran nehéz észrevenni a növényzet puszta mennyisége miatt. A környezet és a karakterek nem csak rendkívül részletesek, de többnyire nagyon éles textúrákkal is lenyűgöznek. A kivételesen kiterjedt és sűrű növény- és állatvilágnak köszönhetően a játék első osztályú hangulatot ér el, amit az időjárás-változások és a nappali/éjszakai ciklus tovább fokoz.

Az alapjául szolgáló Unreal Engine 5-nek azonban ismét meg kell küzdenie a szokásos asset-streaming akadozásokkal és akadozásokkal, még a nagy teljesítményű rendszereken is. Ettől eltekintve a remake meglehetősen simán futott a Core i9-13900K-val, GeForce RTX 4080-zal és 48 GB RAM-mal felszerelt tesztrendszerünkön 3840 × 2160-as felbontásban, DLSS minőségben és nagyon magas részletességgel.

Ha már a beállításoknál tartunk: A grafikus menü rengeteg lehetőséget tartalmaz a vizuális megjelenítés saját preferenciáidhoz és rendszeredhez való beállításához. Ahogy az várható volt, különböző felskálázási technológiák szerepelnek, legyen szó TSR-ről, XeSS-ről, FSR-ről vagy DLSS-ről. A képkocka generálás is elérhető opcióként. A menüben lejjebb az utófeldolgozás, a színkorrekció és a renderelési minőség kapcsolói is megtalálhatók, ez utóbbi több mint 10 egyedi beállítást tartalmaz, amelyek egyszerre módosíthatók az előbeállításokon keresztül.

A módosítások közvetlenül, újraindítás nélkül kerülnek alkalmazásra, ami természetesen kényelmes. Az egyetlen kissé bosszantó rész, hogy a nem natív felbontások ablakos módban jelennek meg, illetve kell megjelenniük.

Míg az eredetit ma már szinte fájdalmas ránézni, az új változat egyszerűen gyönyörű. A játékmenet és a hangulat tekintetében a remake nagyrészt hű marad a Gothic gyökereihez, így ez egy sikeres projekt, amely a legtöbb régi rajongót kielégíti, és a sorozatot egy új korszakba viszi. Ennek az eredeti fejlesztőstúdió nélkül való megvalósítása is valódi teljesítmény, és tiszteletet érdemel.