Szenzációs felfedezés: Az első pataállatú dinoszaurusz
Ma már széles körben elfogadott, hogy sok dinoszaurusznak volt tollazata. A patákkal rendelkező őshüllők elképzelése azonban sokkal kevésbé ismert, főként azért, mert soha nem találtak ilyen fosszíliákat. Ez egy, a Science-ben nemrégiben megjelent tanulmány révén megváltozott. A kutatók most felfedezték az Edmontosaurus annectens nevű kacsacsőrű dinoszaurusz két kivételesen jól megőrződött fosszíliáját, amelyeken egyértelműen pataszerű struktúrákra utaló nyomok láthatók. A fosszíliákat a wyomingi Lance-formáció úgynevezett "múmiazónájában" tárták fel - egy nagyjából hat mérföld széles területen, amely kivételesen jó állapotban fennmaradt dinoszauruszmaradványairól híres.
A tanulmány kifejti, hogy az E. annectens hátsó lábain a II-IV. lábujjakat keratinizált, lapos aljú pataburok borította, amely lapát alakú csontokat zárt körül. Hasonló struktúrák a mellső lábakon is jelen voltak, bár némileg másképp helyezkedtek el. Ilyen patákat más szárazföldi gerinceseknél még soha nem dokumentáltak. Figyelemre méltó, hogy a középső lábujjakon a patahüvelyek körülbelül 15 centiméteresek voltak, ami nagyjából kétszerese a bennük lévő csontok hosszának.
E figyelemre méltó anatómiai felfedezésen túl a fosszíliák további lágyszöveti jellegzetességeket is feltártak: egy húsos gerincet a háton, amely egy kifejlett állatnál körülbelül 28 centiméter magas lehetett, egy sor tüskét a farkán, valamint egytől kilenc milliméterig terjedő, sokszögletű pikkelyeket. Ezeket a részleteket csak a kivételes állapotban fennmaradt állatoknak köszönhetően lehetett látni, amit a lelőhelyen uralkodó különleges körülmények tettek lehetővé.
Agyagban konzerválva
A tetem először kiszáradt a szárazság alatt, majd egy áradás során gyorsan betemette a folyami üledék, és homokkal töltötte fel. A bőr felszínén vékony - kevesebb mint egy milliméter vastagságú - agyagréteg telepedett meg, amely egyfajta "agyagsablonként " megőrizte a külső formát Ezt a fajta fosszilizálódást korábban csak alacsony oxigéntartalmú tengeri környezetben figyelték meg, így ez az első dokumentált eset szárazföldi folyórendszerben.
Jelentősége a paleontológia számára
A felfedezés nagy jelentőséggel bír a paleontológia számára: Az Edmontosaurus annectens ma már a legrégebbi ismert szárazföldi gerinces, amely valódi patákkal rendelkezik, így ez a legkorábbi ismert példa a patás mozgásra az evolúció történetében. Az eredmények arra utalnak, hogy a paták a korai hadroszauruszoknál kezdtek kialakulni fajoknál már a korai kréta korban kialakultak - jóval azelőtt, hogy az emlősöknél kifejlődtek volna.
Forrás(ok)
