Szélcsend? Az energetikai átmenet és a stabil energiaellátás új veszélye

A költségek csökkenése és a nettó nullára vonatkozó globális kötelezettségvállalások teljesítésének igénye a nettó nullára vonatkozó megújuló energiaforrások növekedését, mint például a napenergia, a szélerőművek, a geotermikus energia, sőt a vízenergia is. Minden technológia más-más kihívást jelent, és ez alól a szél sem kivétel: a szélszárazság veszélyezteti a termelt villamos energia megbízhatóságát és árát.

A szélenergia növekedett a telepített kapacitást, ami az ellátás nagyobb stabilitását kínálja az olyan technológiákhoz képest, mint a napenergia. Az utóbbi években azonban a szélerőművek aszályos időjárása új kockázati tényezővé vált, amellyel számolni kell.

Az aszályhoz hasonlóan a szélszárazság is olyan hosszabb időszakot jelent, amikor a szél olyan sebességű szél áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a villamosenergia-termelést. Ez különösen nagy kihívást jelent azon országok számára, amelyek nagymértékben támaszkodnak erre a technológiára, mint például az Egyesült Királyság, Németország vagy Dánia. Ez a tendencia azonban globálisnak tűnik.

A Nature Climate Change című szaklapban 2025 júliusában megjelent, nemrégiben megjelent tanulmány szerint, az óránkénti adatok elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy a szélszárazság növekvő tendenciát mutat. A tanulmány azt mutatja, hogy mind globálisan, mind regionálisan, a különböző forgatókönyvek szerint a szélszárazságok egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek. Az előrejelzések szerint ezen események időtartama alacsony felmelegedési forgatókönyvek esetén akár 20%-kal, nagyon magas felmelegedési forgatókönyvek esetén pedig 40%-kal nő 2100-ra az északi középső szélességi körök országaiban, ami veszélyezteti a szélviharokat az energiabiztonságot ezeken a sűrűn lakott területeken - áll a tanulmányban.

"Ezeket a tendenciákat elsősorban a szélességi körök közepén kialakuló ciklonok gyakoriságának csökkenése és az Északi-sarkvidék felmelegedése okozza" - zárul a tanulmány. Ezek a légköri minták bizonyos régiókat jobban érintenek, mint másokat, de a hatások globálisan érezhetők.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) "Dunkelflaute" eseményekre figyelmeztetett, olyan pillanatokra, amikor a szél- és napenergia-termelés alacsony szinten van, ami hatással van az ellátásra és az energiaárakra. Ezekben az időszakokban a sűrű felhőtakaró csökkenti a napsugárzást egy adott régióban, amihez alacsony szélsebesség társul, és olyan pillanatokat teremt, amikor ezek a megújuló technológiák nem termelnek áramot.

2024 folyamán "2024/2025 telén Észak-Európában több rövid ideig tartó Dunkelflaute esemény, amikor a szél- és napelemes villamosenergia-termelés együttesen nagyon alacsony szintet ért el, több órán keresztül rendkívül magas árkiugrásokat eredményezett" - áll az IEA Electricity 2025 című jelentésében.

Bármennyire is kockázatosnak tűnik az ellátás szempontjából, az ilyen események legnagyobb veszélye az ügynökség szerint inkább az árakra, mint a megbízhatóságra leselkedik, mivel a gáz- vagy szénerőművekhez hasonló, diszpozíciós erőművek működését kényszeríti ki.

Az ügynökség kiemeli, hogy a rendszereknek fel kell készülniük arra, hogy több ilyen eseményt fognak látni. Ehhez többek között a hálózat rugalmasságán, a stabilizációs technológiákon és a források diverzifikálásán kell dolgozni.

"Az elegendő diszpozícionálható kapacitás és tárolás - más rugalmassági lehetőségek, például a keresletoldali reagálás és az összeköttetések mellett - alapvető fontosságú lesz a villamosenergia-biztonság fokozásához" - ajánlja az IEA.