Játékmenet - Vigyázz, kit engedsz be.
Rejtélyes karaktered végigvágtat a ház főfolyosóján, egy 3D-s környezetben. De ha kinyitod az ajtókat, vagy bekukucskálsz a bejárati ajtó kukucskálónyílásán, gyönyörűen és nyugtalanítóan illusztrált állóképek tárulnak eléd, amelyeken csavaros, gyanús és kétségbeesett idegenek láthatók az egyre reménytelenebb hátterek előtt. A döntéseket egyre nehezedő párbeszédes választásokon keresztül hozhatod meg, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy további történeteket tudj meg a világot és a házfoglalóidat sújtó tragédiáról, különböző komor animált teszteket végezhetsz rajtuk, hogy ellenőrizd, látogatók-e, vagy kegyetlenül lelőheted őket egy puskával, ha fertőzöttnek találod őket. A korlátozott energiakészlet azt jelenti, hogy gondosan kell megválasztanod az akcióidat, nehogy lemerülj, mielőtt kiderítenéd a látogatókat.
Az alaphurok feszült és erkölcsileg megterhelő. Minden egyes döntést véglegesnek érzel, különösen akkor, amikor egy karakter, akit megsajnáltál, végül felfedi szörnyeteg természetét. Az a mechanika, hogy valakit látogatónak bélyegezel és meghúzod a ravaszt, olyan gyomorszorító döntést hoz, amelyet általában a narratív játékoknak tartogatnak.
Azonban a többszöri végigjátszás során tempóproblémák merülnek fel. Bár a játék többszöri nekifutásra ösztönöz, hogy teljes terjedelmében feltárja az egészet, az ismétlődő rádió- és híradórészletek átvágása felhígíthatja a feszültséget.
Bemutatkozás
A kiemelkedő itt a hangulat. A szemcsés, árnyékokkal teli művészeti stílus felerősíti a klausztrofób környezetet, és minden nyikorgó folyosóra és félhomályos szobába magával ragad. Nem hivalkodó, de hihetetlenül hatásos abban, hogy a házat élőnek - és veszélyesnek - érezzük.
A fő hangsáv, bár baljós és a cím hangvételéhez illő, nem túl változatos, és elég gyorsan ismétlődik.
A karakterekkel való találkozások érdekesek, bár korlátozottak. A látogatók és a túlélők egyaránt érdekes felszíni tulajdonságokat hordoznak, de az élet-halál döntések előtti rövid ablak miatt gyakran nem érzed őket eléggé kidolgozottnak.
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja
Újrajátszhatóság
Az újrajátszhatóság egyszerre erősség és gyengeség. Egyrészt a többszöri nekifutás több mechanikát és narratív mélységet tár fel a játékból. Másrészt a nagyrészt statikus adások ismétlődése és a korlátozott párbeszédlehetőségek aláássák az újrajátszási értéket. Az életminőségi fejlesztések, mint például az új bevezető kihagyási lehetőség, jó irányba tett lépés, azonban az ismételt végigjátszások során tempóproblémák merülnek fel.
Műszaki szempontok
A megjelenés óta a fejlesztők dicséretes reagálóképességet mutattak. A több mint 100 000 eladott példány után a frissítések már tartalmaznak mentési rendszerfejlesztéseket és a lassabb korai szakaszok megkerülésének módjait.
A teljesítmény stabil, a szűkös, 2 GB RAM-ot és GTX 960-at tartalmazó ajánlott rendszerszintű specifikációkkal bármely modern rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy ezt a címet teljesítményproblémák nélkül futtassa. A játék teljes mérete kevesebb mint 1 GB-ra kerekedik. A Steam fedélzetén a játék vajpuhán, 60fps sebességgel fut, gond nélkül. Az olvashatóság nem szenved csorbát a kisebb képernyőn, és a játék teljes kontrollertámogatással rendelkezik.
A játékosok jelentettek néhány hibát a Steamen, például az idegenek nem jelennek meg, ha beengedik őket a házba, vagy a frissítés óta nem jelenik meg a bevezető ugrás opció, mindkettő hiba, amit én többszöri végigjátszásom során tapasztaltam.
Ítélet
A Nem, nem vagyok ember sikeresen nyújt súlyos, paranoiára épülő horrorélményt. Nyomasztó előadásmódja és erkölcsi döntései sok indie kísérlet fölé emelik, bár az ismétlődés és a tempó problémái visszatartják a nagyságtól.
Ha a fejlesztők tovább finomítják a mechanikát és bővítik a változatosságot, ez a menedzsment horror műfajának egyik kiemelkedő darabjává fejlődhet. Jelenleg ez egy dermesztő érdekesség, amit érdemes megtapasztalni - különösen a bizalomalapú narratívákhoz vonzódó játékosok számára.
Értékelés: 7.5 / 10
Hangulatos és morálisan súlyos, de csiszolásra szorul.