Ami egy teljesen normális folyamat, az évekig elhúzódott: Néhány évvel ezelőtt a noyb adatvédelmi szervezet "hozzáférési kérelmet" nyújtott be személyes adatokra vonatkozóan olyan nagy streamingszolgáltatókhoz, mint az Amazon, a Apple Music, a Spotify, a Netflix és a YouTube. A GDPR (15. cikk) szerint a vállalatok "kötelesek a felhasználók rendelkezésére bocsátani a személyes adataik másolatát, valamint további információkat a feldolgozásról, például az adatok forrásaira és címzettjeire, az adatok feldolgozásának céljára és a megőrzési időszakra vonatkozó részleteket".
A megkeresett vállalatok azonban nem tudtak (vagy nem akartak?) eleget tenni ezeknek a kéréseknek. Ezt követően 2019 januárjában a noyb összesen nyolc vállalat, köztük a Apple, az Amazon, a Google és mások ellen nyújtott be panaszt az osztrák adatvédelmi hatósághoz (DSB). De csak most, több mint öt évvel később született döntés: A DSB a noyb javára döntött.
Az azóta eltelt fél évtizedben a Google többször is megtalálta a módját, hogy késleltesse ezt az alapvetően egyszerű eljárást. A vállalat többek között megpróbálta az eljárást Írországba áthelyezni, ahol a noyb szerint az adatvédelem érvényesítése közismerten hiányos. A noyb értetlenségét fejezte ki, hogy egy több milliárd dolláros vállalat inkább egy hosszadalmas jogi eljárást folytat, minthogy garantálja a felhasználóknak az információhoz való jogukat.
Az ilyen hosszadalmas eljárások nemcsak sok pénzbe kerülnek a noyb-hoz hasonló civil szervezeteknek, hanem az érintetteket is megfosztják alapvető jogaiktól. A magánszemélyeknek kevés jogorvoslati lehetőségük van az ilyen gyakorlatokkal szemben. Kétséges esetekben kénytelenek lemondani alapvető jogaikról, vagy éveket várni azok érvényesítésére, feltéve, hogy hajlandóak egy milliárdos birodalommal szemben hosszadalmas és költséges jogi eljárást folytatni.
Ha a Google nem fellebbez, akkor teljes mértékben eleget kell tennie az információkérésnek. Hogy az eljárás pénzbírsággal is jár-e, arról a noyb-jelentés nem tesz említést, így kétséges. Legalábbis a Google-nek valószínűleg viselnie kell majd a vereséggel járó jogi költségeket.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja