„Minden eddiginél nagyobb fenyegetés”: az új uniós szabályok súlyosan korlátozhatják az online játékokat.

Stop Killing Games egy olyan kezdeményezés, amely azt kívánja megakadályozni, hogy a megvásárolt játékok végleg játszhatatlanná váljanak, miután a kiadók leállítják a szervereiket. Egy új uniós jogalkotási javaslat azonban veszélyeztetheti ezt a célt. 2026. szeptember 17-én az Európai Bizottság hivatalosan bemutatta az EU KIDS Act tervezetét. A jogszabály célja, hogy jobban védje a kiskorúakat a digitális szolgáltatások használata során, és a közösségi hálózatok, videóplatformok és AI-chatbotok mellett kifejezetten az online játékokra is kiterjed. A javaslat többek között szigorúbb biztosítékokat és életkor-ellenőrzési eljárásokat tartalmaz. A javaslatot még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell vizsgálnia.
Még a hivatalos bemutatás előtt kiszivárgott a jogalkotási javaslat egy változata. A Stop Killing Games most alaposabban megvizsgálta a tervezetet – és egy kísérővideóban lesújtó értékelést fogalmazott meg róla. A videóban a megszólaló a KIDS Actet a Stop Killing Games kitűzött céljára leselkedő „eddigi legnagyobb fenyegetésnek” nevezi. Az EU KIDS Act szigorú követelményeket támaszt az online szolgáltatásokkal szemben. A legfőbb aggodalomra az online játékok rendkívül tág meghatározása és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek adnak okot.
A Stop Killing Games értelmezése szerint a szabályok nemcsak a hagyományos live service vagy többjátékos játékokra vonatkozhatnak, hanem azokra a játékokra is, amelyek egyes online funkciókat kínálnak – például ranglistákat, letölthető frissítéseket vagy magánüzemeltetésű szervereket. A videó még azt az aggodalmat is felveti, hogy gyakorlatilag bármely digitálisan terjesztett játékot online szolgáltatásként kezelhetnének. A felszólaló ugyanakkor elismeri, hogy a javaslat megfogalmazása ezen a ponton nem egyértelmű.
Korhatár-ellenőrzés minden online játékban, vége a magánszervereknek?
A Stop Killing Games különösen bírálja a tervezett korhatár-ellenőrzési követelményeket. Valószínűleg már nem lesz elég egyszerűen megadni a születési dátumot. Ehelyett a szolgáltatóktól megkövetelhetik, hogy megbízhatóbb korhatár-ellenőrzési módszereket alkalmazzanak, mielőtt a felhasználók hozzáférhetnének bizonyos online funkciókhoz. A Stop Killing Games ezért attól tart, hogy a játékosoknak személyes adatokat kell majd megadniuk – és ez nemcsak az olyan nagy platformokra vonatkozhat, mint a Steam, hanem akár az egyes játékokra is.
A magánszerverekre gyakorolt lehetséges következmények ugyanilyen súlyosak lehetnek. Ha egy ilyen szerver üzemeltetőjét jogilag egy online játék szolgáltatójának tekintik, neki is be kell tartania az új védelmi és korhatár-ellenőrzési követelményeket. A Stop Killing Games szerint ez közvetlenül ellentétes a szervezet saját céljával: ha leállítanak egy hivatalos szervert, a rajongók technikailag életben tarthatnának egy régebbi játékot saját szerverek üzemeltetésével, a kezdeményezés értelmezése szerint azonban ezzel jogi kockázatoknak tehetnék ki magukat. A videóban a felszólaló példaként a Minecraft és az Unreal Tournament című játékokat említi.
Megérné még a fejlesztőknek online játékokat kínálni az EU-ban?
Egy másik potenciálisan jelentős probléma a fejlesztőkre háruló költség. A korhatár-ellenőrzés, a további védelmi intézkedések és az egyéb megfelelési követelmények jelentős anyagi terhet róhatnak a kisebb stúdiókra. A felszólaló bírálja a javaslatot, amiért megítélése szerint nem biztosít általános mentességet a kis fejlesztőknek. A legrosszabb esetben a stúdiók ezért úgy dönthetnek, hogy egyáltalán nem kínálnak online játékokat az EU-ban.
Ez az értelmezés azonban korántsem tekinthető véglegesnek. A videó többször is elismeri, hogy a megfogalmazás egyes részeit nehéz értelmezni, és hogy az ügyben megkérdezett jogászok sem értettek egyet minden pontban. Az itt leírt lehetséges következményeket ezért kifejezetten nem szabad hatályos jogként értelmezni, hanem inkább a Stop Killing Games figyelmeztetéseként arra, hogy milyen hatásokkal járhat a javasolt jogszabály.
Forrás(ok)
Kép forrása: samsungmemory / Unsplash
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja

