Meta: Meta: Egy átverőgép? A Reuters milliárd dolláros csalást leplezett le a techóriás csaló reklámjaival kapcsolatban

A 2021 és 2025 között keletkezett belső dokumentumok elemzése arra utal, hogy a Meta legalább három évig nem tudta hatékonyan megfékezni a csalárd hirdetések áradatát. A Reuters szerint a közösségi médiavállalat állítólag naponta mintegy 15 milliárd olyan hirdetést jelenít meg a felhasználóknak, amelyek egyértelmű csalás jeleit mutatják. Csak ezek a nagy kockázatú hirdetések állítólag évente mintegy 7 milliárd dollár bevételt termelnek a Meta számára.

Kiszámított kockázat: A büntetés olcsóbb, mint a tartózkodás

A dokumentumokból állítólag kiderül, hogy a Meta szándékosan tétovázik a csalás elleni küzdelemben. Ha automatizált rendszerei 95%-nál kisebb valószínűséggel észlelnek csalást, a Meta nem tiltással, hanem magasabb hirdetési díjakkal (büntető ajánlatokkal) bünteti a feltételezett csalókat.

Különösen súlyos vád, hogy a Reuters kutatása szerint a Meta állítólag kíméletlen belső költségszámításokat végzett. A lehetséges hatósági bírságokat akár 1 milliárd dollárra is becsülték, ami lényegesen kevesebb, mint a nagy kockázatú átveréses hirdetésekből származó "bevétel". A Meta várhatóan évente körülbelül 3,5 milliárd dollárt termel ezekből a hirdetésekből. A Reuters jelentése szerint erős a gyanú, hogy a Meta szándékosan arra a feltételezésre alapozza a megközelítését, hogy a bírságok olcsóbbak, mint a csalásból származó bevételről való lemondás.

Prioritás: Mesterséges intelligencia (AI), a biztonság rovására

A Reuters exkluzív cikkében beszámol továbbá arról, hogy a csalárd hirdetésekből (csalásokból) származó magas bevételeket a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg drága AI-projektek finanszírozására is felhasználja. A jelentés szerint akár 72 milliárd dolláros tőkebefektetést terveznek. Ugyanakkor a Meta állítólag szigorúan korlátozta a biztonsági csapatok bevételkiesését: A Meta csalásmegelőző csapata 2025 első felében nem hozhatott olyan intézkedéseket, amelyek a teljes bevétel 0,15%-ánál (kb. 135 millió dollárnál) többe kerültek volna a Metának.

A felhasználók azok, akik szenvednek. A Reuters szerint ennek a priorizálásnak a következményei a felhasználói adatokban is megmutatkoznak. 2023-ban a Meta a felhasználók által hetente küldött mintegy 100 000 érvényes csalási jelentés mintegy 96%-át figyelmen kívül hagyta vagy helytelenül elutasította. A Reuters arról is beszámolt, hogy a Meta hanyagságos szabványait az áldozatok kárára a Meta hanyagságának példáján keresztül szemlélteti a légierő egyik feltört toborzójának éles példája, akinek fiókján keresztül egy kollégája nyilvánvalóan 28 000 dollárt veszített kriptohamisítással.

A Meta vitatja a vádakat

A Meta szóvivője, Andy Stone tagadta a vádakat. Azt mondta, hogy a dokumentumok "szelektív képet" mutatnak be, és eltorzítják a vállalat megközelítését. A belső becslés, miszerint a bevétel 10,1%-a tiltott hirdetésekből származik, "durva" és túl magas volt, mivel "sok" törvényes hirdetést is tartalmazott. Stone kiemelte, hogy a Meta agresszívan küzd a csalás ellen, és világszerte 58%-kal csökkentette a csalárd hirdetésekről szóló felhasználói bejelentéseket.