Kína a főbb közösségi platformokon érvényesíti a mesterséges intelligencia-tartalmak címkézéséről szóló törvényt

Kína új törvényt vezetett be https://www.scmp.com/tech/policy/article/3323959/chinas-social-media-platforms-rush-abide-ai-generated-content-labelling-law amely előírja a közösségi média platformok számára, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmakat címkézzék, és amely hétfőn lépett hatályba. A nagyobb platformok ugyanazon a napon aktiválták a megfelelési funkcióikat. Peking lépése a CAC 2025-ös "Qinglang" kampányához kapcsolódik, amelynek célja a félretájékoztatás elleni küzdelem és a mesterséges intelligencia felügyeletének szigorítása.

Minden mesterséges intelligenciával előállított szöveget, képet, hangot és videót egyértelmű, látható címkékkel kell ellátni, amelyeken feltüntetik, hogy mesterséges intelligenciával készültek, ugyanakkor implicit azonosítókat, például digitális vízjeleket vagy metaadatokat is tartalmaznak. A törvényt a kínai kibertér-felügyelet dolgozta ki az iparági, közbiztonsági és műsorszolgáltatási szabályozókkal együttműködve. Márciusban adták ki, és most lépett hatályba.

A mintegy 1,4 milliárd havi aktív felhasználóval rendelkező WeChat (más néven Weixin) közösségi médiaplatform megköveteli az alkotóktól a mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmak bejelentését, a platform pedig megtiltja a címkék bármiféle manipulálását. Egy másik platform, a Douyin (a nyugati féltekén TikTok néven ismert), amely körülbelül 766,5 millió havi aktív felhasználóval rendelkezik, látható címkéket ír elő minden AI által generált poszton, és a forrásokat metaadatokon keresztül ellenőrzi. A Weibo egy új, "címkézetlen AI-tartalom" jelentési opciót vezetett be, a Xiaohongshu (más néven rednote) pedig maga is címkéket ad hozzá, ha a felhasználók nem teszik. Több szolgáltatás is emlékezteti a felhasználókat, hogy óvatosan ítéljék meg a címkézetlen tartalmakat, és jelentsék azokat, ugyanakkor fenntartják a jogot a tévesen címkézett bejegyzések eltávolítására.

A CAC szankciókat jelöl ki a mesterséges intelligencia félretájékoztatásra vagy a közvélemény manipulálására való felhasználása miatt, különös figyelemmel a fizetett online kommentátorokra. A törvény célja a félretájékoztatás, a szerzői jogok megsértése és az online csalás elleni küzdelem. Ennek fókuszterületei közé tartozik a rövid videós alkalmazások megtévesztő marketingje és a kiskorúak fokozottabb védelme. Ez ösztönzi az online átláthatóságot, bár a címkekikerülés sem teljesen kizárt.

Kína az első olyan nagy piacok közé tartozik, amelyek törvénybe iktatják ezt a kötelező AI-tartalom címkézésére vonatkozó törvényt, és hasonló lépések a világ más részein is megjelennek. Az Internet Engineering Task Force javaslatot tett egy mesterséges intelligencia metaadat-fejléc bevezetésére, a C2PA hitelesítő adatokat pedig olyan eszközökön szállítják, mint a Google Pixel 10. Fontos megjegyezni, hogy a felhasználók néha még mindig megkerülhetik a biztosítékokat.