Lehet, hogy az emberi tudat egy nap feltölthető lesz egy számítógépbe? Ezt a kérdést egy 15 éves fiú tette fel az Egyesült Államokban a Curious Kids oldalon - a The Conversation című független tudományos platformon, ahol gyerekek és tizenévesek tehetnek fel kérdéseket valódi kutatóknak. Dobromir Rahnev kognitív tudós részletes cikkel válaszolt, amelyben elmagyarázza, hogy az úgynevezett "elmefeltöltés" elméletileg tudományosan lehetséges - de a tényleges megvalósulás valószínűleg még sok generációra van.
Az elme feltöltése - emberi tudat a számítógépben
Az elmefeltöltés mögött meghúzódó elképzelés éppoly radikális, mint amilyen érdekes: egy ember teljes tudatának - beleértve az emlékeket, gondolatokat, önképet és személyiséget - átültetése egy digitális rendszerbe. Egy szimulált világban ez a "digitális én" elméletileg örökké élhetne, és a való világhoz hasonlóan élhetne - sőt, még azon is túl: repülhetne, átmehetne a falakon vagy felfedezhetne idegen bolygókat.
Két kihívás: Az agy feltérképezése és az érzékszervi ingerek szimulálása
A kihívások óriásiak. Először is, a teljes emberi agyat - a maga 86 milliárd neuronjával és szinapszisainak trillióival - teljesen fel kellene térképezni 3D-ben, ami a tudósoknak eddig csak a gyümölcslegyekkel sikerült. Ráadásul az agy összes dinamikus folyamatát - azt, hogy a neuronok hogyan lépnek kapcsolatba egymással és hogyan változnak az idő múlásával - is pontosan szimulálni kellene.
A másik nagy akadály a pszichológiai összeomlás veszélye egy izolált, érzékszervi input nélküli digitális tudatban. Ahhoz, hogy egy személy mentálisan stabil maradjon a szimulációban, még a finom érzékeléseket - mint például a légzés, a szívverés vagy a szagok - is valósághűen kellene reprodukálni. Ez a technológiai komplexitás egy újabb rétegét jelenti.
Lehetséges, de csak a távoli jövőben
Az elme feltöltésének koncepciója nem új. A digitális létezés egyes hívei - köztük Ray Kurzweil, a Google mérnöke és futurista - azt jósolják, hogy ez 2045-re technikailag megvalósíthatóvá válhat. A 2005-ös The Singularity Is Near (A szingularitás közel van) című könyvébenkurzweil egy technológiai szingularitást vizionált: azt a pillanatot, amikor az ember és a gép összeolvad, és lehetővé válik a digitális halhatatlanság. Ezt a jóslatot megerősítette a 2024-es folytatásban, a The Singularity Is Nearer című könyvében.
Dmitry Itskov orosz vállalkozó hasonló időzítést határozott meg, amikor elindította a "2045 kezdeményezést "" kezdeményezését 2011-ben. A nonprofit szervezet célja, hogy 2045-re az emberi tudatot egy nem biológiai hordozóra - például egy avatárra vagy hologramra - helyezze át. Rahnev elméletileg lehetségesnek tartja az elme feltöltését is. Becslése szerint azonban ez technikailag még legalább 100-200 évig nem lesz megvalósítható, és a korábbi, 2045-ös előrejelzéseket teljesen irreálisnak nevezi.
Vegyes reakciók a közösségben
A Reddit-szál több mint 180 hozzászólásból kiderül, mennyire polarizálódik az ötlet. Sok felhasználó úgy látja, hogy az elmefeltöltés inkább egy másolatot hoz létre, mint az én valódi folytatását. Mások megkérdőjelezik, hogy a tudat egyáltalán megmagyarázható-e - nemhogy átvihető-e - pusztán fizikai eszközökkel. Mégis, néhány hang kíváncsiságot fejez ki az úgynevezett örökkévaló létezés lehetőségeivel kapcsolatban. "Egy szempillantás alatt feliratkoznék" - írta néhány felhasználó - bár ők továbbra is kisebbségben vannak.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja