Az Nvidia megállapodása a német kormánnyal: Ki profitál belőle, és mi áll mögötte?

A német kormánnyal való együttműködés az Nvidia német iparral közös, már meglévő projektjeire épül. Különösen a Deutsche Telekom Industrial AI Cloud nevű, mesterséges intelligenciához tervezett számítástechnikai létesítményére támaszkodik, amelyet a Telekom az Nvidiával és adatközponti partnerével, a Polarise-zal közösen hozott létre Münchenben, 1 milliárd eurós költséggel. A Telekom itt MI- és adatszervereket biztosít vállalkozások, kutatóintézetek és a közszféra számára. (Telekom)

A közszférával folytatott együttműködés emellett a Német Mesterségesintelligencia-kutató Központ (DFKI) által vezetett SOOFI (Sovereign Open Source Foundation Models) projektre is épül. A projektet 20 millió euróval támogató szövetségi kormány mellett a kezdeményezésben különböző kutatóintézmények vesznek részt, köztük a Fraunhofer Intézet, a hannoveri Leibniz Egyetem, a Berlini Alkalmazott Tudományok és Technológia Egyeteme és mások. A cél egy nagyobb MI-nyelvi modell kifejlesztése, amelyet nyílt forráskódúként tesznek elérhetővé a vállalkozások és a társadalom számára. Augusztusban a projekt bemutatta első kisebb nagy nyelvi modelljét (LLM), a 30 milliárd paraméterrel rendelkező SOOFI S-t, amelynek betanításához mintegy 27 billió tokent használtak. Várhatóan nagyobb modellek is követik majd, esetleg egy jövőbeli kiemelt támogatási terület részeként. (dfki)

Az új szándéknyilatkozat várhatóan két területre összpontosít majd: egyrészt az ipari AI-modellekre, másrészt a robotokhoz, autonóm járművekhez és gyárakhoz szánt „fizikai AI-ra”.

Konkrétan további AI-modelleket fejlesztenek majd a SOOFI projekt keretében. A meglévő modellfejlesztési kezdeményezés finanszírozása a hivatalos ütemterv szerint 2026 nyarán ért volna véget, de a projekt most várhatóan folytatódik. Különböző kutatóintézetek mellett a berlini székhelyű, mesterséges intelligenciával foglalkozó Merantix Momentum is hozzájárult a SOOFI modell fejlesztéséhez. Emellett az Nvidia várhatóan segíti majd a fizikai AI fejlesztését Németországban, amely a robotokhoz, szimulációkhoz és autonóm rendszerekhez használt mesterséges intelligenciát foglalja magában.

Az Nvidia főként nagy teljesítményű Blackwell chipjeivel járul hozzá az együttműködéshez, emellett az együttműködést támogató mérnököket, olyan szoftvereket, mint a CUDA és a kapcsolódó eszközök, műszaki szakértelmet, valamint hozzáférést biztosít ipari és kutatási partnereinek ökoszisztémájához. A német kormány az Nvidia nyílt, bár nem független modelljeire, például a Nemotronra és a Cosmosra is számít.

A vállalat szerint az Nvidia már 4 milliárd eurót fektetett be „Németországban”. Ezek a beruházások eddig elsősorban a Telekommal és az SAP-val (MI-adatközpontok), a Mercedesszel (önvezetés), a Siemensszel (autonóm gyárak), az Agile Robotsszal (robotika) és számos más vállalattal kialakított magánszektorbeli partnerségekhez kapcsolódtak. Az Nvidia startupokban is rendelkezik részesedéssel, köztük az n8n-ben (n8n), a Neura Roboticsban (Neura Robotics) és a Black Forest Labsben (Globenewswire).

A német kormánnyal kötött megállapodás tovább erősíti ezeket a beruházásokat azáltal, hogy bevonja a vállalatokat az új projektekbe, miközben a szövetségi támogatás segíti tevékenységük finanszírozását és bővítését. Az Nvidia emellett növeli a saját chipjei iránti keresletet, bővíti MI-hardver- és szoftverplatformjának elterjedtségét, és hozzáférést nyer az ipari MI-ökoszisztémához.

A német MI-fejlesztés amerikai chipekre épül majd, és az Nvidia olyan MI-modelljeit is használni fogják, mint a Nemotron és a Cosmos. Itt nem csupán hardverről van szó: a CUDA és a vele kompatibilis eszközök a fejlesztést az Nvidia tágabb szoftveres ökoszisztémájához is kötik.

A probléma az, hogy az Nvidia monopolhelyzetben van, és egész egyszerűen nemcsak a legjobb chipekkel, hanem a legmélyebb MI-szakértelemmel is rendelkezik. Pontosan ezt a szakértelmet akarja megszerezni a német kormány a hazai ipar számára, hogy annak segítségével saját modelleket és infrastruktúrát építsen ki.

A hosszú távú cél saját, nyílt forráskódú modellek kifejlesztése, középtávon azonban Németország egy amerikai beszállítóhoz köti magát. Nyitott kérdés marad, hogy később megvalósítható lesz-e a váltás egy másik szolgáltatóra. A remények szerint az Nvidia szakértelméhez való hozzáférés segít majd csökkenteni Európa jelentős lemaradását az MI-fejlesztésben. Más chipbeszállítókra átállni mindenesetre csak a távoli jövőben lehet reális lehetőség. Az Nvidiától való függés tehát elkerülhetetlen, különösen a kezdeti szakaszban, és a megállapodás ezt tovább mélyíti.

A német kormány támogatni kívánja a mesterséges intelligencia fejlesztését Németországban, és elő kívánja mozdítani olyan alternatív MI-modellek létrehozását, amelyeket nyílt forráskódúként tesznek elérhetővé az ipar és a közszféra számára. Ehhez nagy teljesítményű MI-chipekre van szükség, amelyek várhatóan az Nvidiától érkeznek, valamint a használatukhoz szükséges műszaki szakértelemre. A Telekom adatközpontjait bocsátja a projekt rendelkezésére, és számos más vállalat is részt vesz benne, köztük a Siemens, az Audi és a Black Forest Labs. A finanszírozás várhatóan magához az Nvidiához kerül a chipekért, a Telekomhoz pedig a számítási kapacitásért. Különböző kutatási programok is részesülnek majd támogatásban.

Konkrét összegeket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Így több kulcsfontosságú kérdés továbbra is megválaszolatlan, köztük a következők:

• Mekkora összeg biztosítását vállalja ténylegesen a kormány?
• Ki milyen kifizetéseket kap majd?
• Kinek a tulajdonába kerülnek a közpénzből finanszírozott projektek eredményei, és hogyan kezelik majd a szellemi tulajdonjogokat?
• Hogyan garantálják jogilag az adatszuverenitást?