AI és AR a műtőben - hogyan működhetne

A Forschung aktuell sorozatának legutóbbi számában (11/2025 / németül)) a Westfälische Hochschule Gelsenkirchen Munka- és Technológiai Intézete (IAT) közelebbről is megvizsgálja a KARVIMIO kutatási projektet. A Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) által finanszírozott projekt azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság hogyan alkalmazható a műtőkben a sebészeti asszisztensek támogatására és a betegbiztonság javítására.

A projekt az úgynevezett "in-situ utasítások " - vizuális, lépésről-lépésre történő útmutatók - kifejlesztésére összpontosít, amelyeket AR-szemüvegeken vagy fejre szerelhető eszközökön, például a Microsoft HoloLens-en keresztül jelenítenek meg 2. Ezek az utasítások közvetlenül a felhasználó látómezejében jelennek meg. A mesterséges intelligencia felismeri a használt sebészeti eszközt, és a megfelelő beállítási vagy használati útmutatót a valós tárgyra helyezi. Ez kiküszöböli a nyomtatott kézikönyvek szükségességét, amelyek steril környezetben nem praktikusak. A mélységkamera tovább javítja a rendszert, mivel a felhasználó közvetlen látóterén kívül eső tárgyakat is érzékeli.

Kockázatok és etikai kérdések

Az Elena Fitzner és Dr. Peter Enste által vezetett projektcsoport szigorúan felhasználóközpontú fejlesztési megközelítést követ. Minden fázisban aktívan bevonták a sebészeti asszisztenseket, a berendezésgyártókat és a központi sterilizáló személyzetet a workshopok és a gyakorlati tesztelés révén. A résztvevők hangsúlyozták az intuitív kezelőszervek, a világos színes kijelzők és a könnyen olvasható vizuális megjelenítés fontosságát. Ugyanakkor néhányan aggodalmukat fejezték ki, hogy az AR-rendszerek tolakodónak tűnhetnek, különösen a nagy nyomás alatt álló helyzetekben vagy rutinfeladatok során.

Fennáll a veszélye annak is, hogy a személyzet túlzottan rászorul a technológiára, ami a rutinszintű tudásuk fokozatos csökkenéséhez vezethet. A technikai problémák - például a hibás tárgyfelismerés vagy a rendszerhibák - tovább zavarhatják a sebészeti munkafolyamatokat. E gyakorlati aggályokon túlmenően az ilyen rendszerek használata fontos etikai és jogi kérdéseket vet fel. Például ki a felelős, ha a rendszer helytelen utasításokat ad? És hogyan biztosítható, hogy a technológia kritikus helyzetekben ne helyettesítse, hanem támogassa az emberi felelősséget?

A technikai fejlesztés mellett a projekt az ELSI megközelítést (etikai, jogi és társadalmi vonatkozások) követve etikai, jogi és társadalmi szempontokat is vizsgál. A legfontosabb témák közé tartozik a technológiába vetett bizalom, az adatvédelem, a szakmai felelősség és a készségfejlesztés. Az átfogó cél az, hogy olyan rendszereket tervezzünk, amelyek inkább növelik az emberi képességeket, mintsem helyettesítik azokat.

Lehetséges alkalmazások

A kutatók széleskörű lehetőségeket látnak a mesterséges intelligencia és az AR alkalmazásában a műtőben. A műtéti beavatkozások során nyújtott segítségen túl ezek a technológiák értékes szerepet játszhatnak a sebészeti asszisztensek képzésében, a dokumentáció támogatásában és a munkafolyamatok javításában a központi steril szolgáltatásokban.