A tudósok úgy találják, hogy a jég elektromosságot termel, amikor meghajlik, ami valószínűleg magyarázatot ad a villámlásra
Egy kutatócsoport felfedezte, hogy a jég flexoelektromos - elektromosságot termel, amikor meghajlik vagy egyenetlenül deformálódik. Az új felfedezés - amely a Nature Physics című folyóiratban jelent meg - előrelépést jelent a jég - a Föld egyik leggyakoribb anyaga - megértésében, és akár a villámlást is megmagyarázhatja.
A tudósok már régóta tudják, hogy a villámokat a felhők belsejében lévő jégrészecskék ütközése hozza létre. De nem volt egyértelmű magyarázat arra, hogy ezek a részecskék hogyan válnak elektromosan töltötté, mivel a jég nem piezoelektromos - nem hoz létre elektromos töltést egyszerű összenyomásból.
Ez az új tanulmány bizonyítja, hogy a jég egyenetlen deformációja ezen ütközések során elegendő ahhoz, hogy elektromos töltés keletkezzen. A kutatók számításokat végeztek a jég e flexoelektromos hatása által generált töltésről, és ez megfelelt a villámlás során átadott ismert töltések mennyiségének. Ez arra utal, hogy ez kulcsszerepet játszik a felhők villamosításában.
A tanulmány azt is megállapította, hogy -113 °C alatti hőmérsékleten a jég felületén egy vékony ferroelektromos réteg képződik, amely szintén képes elektromos töltést generálni. Ezzel egy szintre kerül a fejlett elektrokeringéses anyagokkal, például a titán-dioxiddal. A kutatók szerint ez olyan elektronikus anyagokhoz vezethet, amelyek a jeget aktív anyagként használják.
