A tanulmány szerint az evolúció tájékozott és nem teljesen véletlenszerű

Egy új tanulmány, amelyet ghánai és izraeli kutatók készítettek, megkérdőjelezi azt a régóta fennálló elképzelést, hogy az evolúciót vezérlő genetikai mutációk teljesen véletlenszerűek. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban közzétett kutatás szerint az evolúciós szempontból kritikus mutációk gyakrabban fordulhatnak elő azokon a populációkon belül, ahol előnyökkel járnak, például védelmet nyújtanak a betegségekkel szemben.

Az evolúcióbiológia fő alapelve sokáig az volt, hogy a mutációk egyszerű véletlen balesetek, és a természetes szelekció határozza meg, hogy melyek azok, amelyek előnyösek. Az új kutatás - amelyet Adi Livnat, a Haifai Egyetem professzora vezetett - olyan bizonyítékokkal szolgál, amelyek közvetlenül megkérdőjelezik ezt az elvet.

A MEMDS nevű új kimutatási módszerrel a kutatócsoport az APOL1 génben található egy bizonyos mutáció de novo (új) keletkezési arányát vizsgálta. Ez a mutáció véd az afrikai álomkór ellen, de a homozigótáknál növeli a vesebetegség kockázatát. A kutatók megállapították, hogy a mutáció de novo lényegesen gyakrabban keletkezik ghánai donoroktól származó spermamintákban, mint észak-európai donoroktól származó mintákban. Ez az eredmény megszilárdítja a kutatócsoport korábbi megállapítását a maláriaellenes HbS-mutációról, amely a szubszaharai afrikaiaknál gyakrabban keletkezik.

Ezen eredmények alapján a tudósok a "természetes egyszerűsödés" új elméletét javasolják Ez azt sugallja, hogy miközben létezik a természetes szelekció külső tényezője, létezik egy belső erő is, amely a genomban generációk során felhalmozódott információt használja fel arra, hogy irányítsa, mely mutációk valószínűsíthetően fognak bekövetkezni. Ez a mutációkat nem összefüggéstelen balesetekként, hanem egy nagyobb, hosszú távú folyamat értelmes eseményeiként határozza meg újra.