A szupernóvák megváltoztathatták az éghajlatunkat, és ez újra megtörténhet

A Naprendszerben található Föld bolygó számos, a galaxisunkból, de a mélyűrből is származó jelenségnek van kitéve. Úgy tűnik, hogy a szupernóvák megváltoztatták a Föld éghajlatát, és ez a jövőben ismét megtörténhet.

Először is, fontos megérteni, hogy egy szupernóva egy gigantikus csillagrobbanás, ha nem a valaha felfedezett legnagyobb csillagrobbanás, amely fenomenális mennyiségű energiát képes felszabadítani. Ezt az energiát természetesen semmi sem tudja megállítani az űrben, ami miatt nagyon hosszú ideig és nagyon nagy távolságokra terjed. Képes elérni a néha több ezer fényévre lévő bolygókat és csillagokat, ami világosan mutatja a jelenség nagyságrendjét.

A közelmúltban a Robert Brakenridge kutatója tanulmányt tett közzé a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban. Ebben sikeresen összefüggést állapított meg a szupernóvák és a Föld múltbeli klímaváltozása között egy olyan modell segítségével, amely megmutatja, hogy ezek az erős sugarak hogyan befolyásolhatják a Föld ózonrétegét és a légköri metánt.

Ehhez a fák évgyűrűire támaszkodott. Brakenridge 15 000 év alatt 11 radioaktív széncsúcsot tudott azonosítani, amelyek megfelelnek az ismert szupernóváknak.

Amikor arról van szó, hogy ezek a robbanások hogyan befolyásolhatják a Föld éghajlatát, fontos megérteni, hogy a jelenség során felszabaduló energia kolosszális. Amikor eléri bolygónkat, megváltoztathatja annak kémiai összetételét az ózonréteg gyengítésével és a metánkoncentráció csökkentésével. Ez globális lehűlést okozhat a Földön, de növelheti a hozzánk érkező UV-sugárzás mennyiségét is. Egyes tanulmányok a biológiai sokféleséget fenyegető jelentős kockázatokra és a tüzek jelentős növekedésére hívják fel a figyelmet.

Meg kell jegyezni, hogy a a Betelgeuse csillagot bármelyik pillanatban szupernóvává robbanhat a fény jelentős változásai miatt. Ha ez bekövetkezne, a tudósok tanulmányozhatnák az éghajlatunkra gyakorolt következményeket. Türelmesnek kell azonban lennünk, mert ha ma felrobbanna, még 300 évig nem látnánk, ennyi időbe telne, amíg fénye eljut hozzánk.