Shawn Layden, a PlayStation és a Sony Interactive Entertainment America korábbi vezérigazgatója úgy véli, hogy a videojátékok árainak minden egyes konzolgenerációval fokozatosan emelkedniük kellene, hogy az inflációval együtt a fejlesztési költségek is emelkedjenek.
Layden kijelentette, hogy a videojáték-ipar vonakodása ettől a lépéstől veszélyesen vékony haszonkulcsokhoz vezetett. A GamesIndustry.biz-nek adott nemrég interjújábanshawn Layden megjegyezte, hogy a prémium játékok árai több mint két évtizede stagnálnak a folyamatosan növekvő fejlesztési költségek ellenére. Layden így nyilatkozott:
"Szerintem ez azért van, mert mindenki fél. Senki sem akar elsőként árat emelni, mert fél, hogy elveszíti a forgalmat. Így aztán a végén csak a működési bevételt, a haszonkulcsot emészti fel"
Szerinte az elsőnek való "félelem" gátolja a nettó nyereséget, mivel a vállalatok ragaszkodnak az azonos kiskereskedelmi árhoz. Layden továbbá összehasonlította a PS1-korszakot a PS4-generációval, és azt mondta:
"A PS1-korszakban több sportautó állt a parkolóban, mint a PS4-korszakban, mert ha 20 millió darabot adsz el 60 dollárért valamiből, aminek az előállítása csak 10 millió dollárba került, az más, mintha 20 millió darabot adsz el 60 dollárért valamiből, aminek az előállítása 160 millió dollárba került"
Layden úgy véli, hogy az iparág mindenáron növekedni akaró mentalitása a csökkenő nettó nyereség ellenére az egész iparágat érintő válságot idézett elő, ahol a 100 millió dollárt meghaladó játékköltségvetésekhez 25 milliós vagy annál nagyobb eladások szükségesek a nullszaldó eléréséhez, ami olyan kiugró teljesítmény, mint a Rockstar Games vagy a FromSoftware.
Layden megjegyezte, hogy a közvetlen árnövekedés helyett a kiadók diszkréten növelik a bevételeket a kiegészítőkön keresztül:
"Azt mondták: "Oké, mi lenne, ha megtartanánk az árat, aztán a DLC-vel, mikrotranzakciókkal, battle pass-szal, season pass-szal, vagy ahogy akarod hívni, és megpróbálnánk a többletet ott pótolni?""
A jelenlegi generációban enyhe emelkedő tendencia figyelhető meg az alapárakban, mivel néhány AAA-cím 70 dollárral indult, míg mások agresszívabb, 80 dolláros árcédulával tesztelik a vizet, mint például a Nintendo Switch 2 Mario Kart World.
Ezek a tendenciák közepette az Egyesült Államokban a videojátékokra fordított teljes fogyasztói kiadások 2024-ben elérik az 58,7 milliárd dollárt, ami enyhe növekedést jelent az előző évhez képest, még akkor is, ha az infláció továbbra is "ragadós" marad a fogyasztók számára, egy olyan kormányzat közepette, amely a folyamatban lévő kereskedelmi háború részeként a vámokat használja ki.
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja