A csillagászok először találták meg a hiányzó anyagot az univerzumban

A csillagászok évek óta keresik a világegyetem hiányzó anyagát. Nemrégiben azonban egy tudóscsoportnak sikerült megtalálnia azt egy sor egyedülálló eseményt követően.

Először is fontos megérteni, hogy nem sötét anyagról van szó. A sötét anyag még mindig hiányzik, és számos elmélet létezik róla, amelyek megmagyarázzák a jelenlétét az univerzumban és a szerepét.

Itt a hiányzó közönséges anyagról beszélünk, amely a bariónokból áll és túlságosan szétszórt ahhoz, hogy olyan fényforrást bocsásson ki, amelyet az űreszközök, például a teleszkópok érzékelni tudnának. És ha azt gondolnánk, hogy ez az anyag jelentéktelen, fontos megérteni, hogy még mindig az univerzumban lévő közönséges anyag több mint felét teszi ki.

Öt évvel ezelőtt a kutatók elindultak, hogy megtalálják. A küldetés teljesítéséhez 69 gyors rádiós kitörést (FRB) használtak, amelyek 11,74 millió és 9,1 milliárd fényév távolságban találhatók, és amelyek csillagászati mennyiségű energiát termelnek néhány ezredmásodperc alatt, hosszú és rövid hullámhosszon.

Kutatásukat folytatva a kutatók tudják, hogy amikor a rádióhullámok áthaladnak az anyagon, eltolódva érkeznek. Ezért ennek a késleltetésnek a mérésével megbecsülhetőnek tűnik a térben jelen lévő anyag mennyisége.

Ezzel kapcsolatban a Vikram Ravia Caltech kutatója és a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatója aki részt vett ebben a tanulmányban, elmagyarázza:"Olyan, mintha az összes barión árnyékát látnánk, az FRB-kkel háttérvilágításként. Ha egy embert látunk magunk előtt, sok mindent megtudhatunk róla. De ha csak az árnyékukat látod, akkor is tudod, hogy ott vannak, és nagyjából mekkorák"

Az eredményekből kiderült, hogy a normál anyag 76%-a a galaxisok közötti térben található. Mindössze 15% található a galaktikus halókban, a többi pedig a galaxisokban, csillagokban és a hideg galaktikus gázban koncentrálódik. Ez a következtetés összhangban van a korábban végzett, de soha nem hitelesített kozmológiai szimulációkkal.

Ez a felfedezés azonban csak a kezdet az ezzel a kutatással foglalkozó tudósok számára. A Caltech DSA-2000 rádióteleszkópja ezekre a vizsgálatokra fog építeni, hogy megértsük ezt az elemet. Nem beszélve arról a nagy előnyről, hogy évente akár 10 000 FRB-t is képes lesz lokalizálni.