A petíció, amelyet egy Zero Ryoko néven azonosított felhasználó hozott létre, az elmúlt napokban robbanásszerű növekedést tapasztalt, és mindössze 5 nap alatt 70 000-ről 205 000 aláírás fölé emelkedett. Ez a lendület július 21-én jelentősen felerősödött, amikor a kampányt népszerűsítő posztot Elon Musk újra megosztotta az X-en, ezzel is segítve a mainstream figyelmet az ügyre.
A tűz azt követően lobbant lángra, hogy a Valve, a Valve tulajdonosa a Steam platform tulajdonosa, számos felnőtteknek szóló játékot távolított el, azzal az indokkal, hogy betartja a fizetési folyamatokat lebonyolító cégek irányelveit. A trend azóta átterjedt az Itch.io-ra is, ami arra kényszerítette, hogy cenzúrázza az NSFW játékokat.
A petíció egyenesen "égbekiáltó képmutatással" vádolja a Visa és a Mastercard céget, hogy önjelölt globális cenzorok. "Könyvek, játékok, filmek és művészeti alkotások egész műfajait démonizálják vagy deplatformálják - nem azért, mert illegálisak, hanem mert sértik a vezetők vagy aktivista csoportok személyes értékrendjét" - áll a petícióban. Azzal érvelnek, hogy míg ezek a vállalatok a fiktív tartalmak ellen lépnek fel, addig a valós illegális tevékenységeket bejelentő platformokon csak lassan lépnek fel.
A petíció benyújtója négy fő követelést fogalmazott meg:
- A legális fikciós tartalmak cenzúrázásának megszüntetése.
- Az "erkölcsi pánikot" hirdető aktivista csoportok befolyásának elutasítása
- Teljes átláthatóság a tartalomkorlátozások mögött meghúzódó indokok tekintetében.
- Egy tisztességes fellebbezési eljárás létrehozása azon alkotók számára, akiknek a munkáját büntetik.
Bár az eredetileg betiltott játékok közül sok Steam-en nem engedélyezett játékok alacsony minőségűek voltak, a petíciót benyújtók és támogatóik aggódnak az eszkaláció miatt. A célba vett játékok többnyire olyanok voltak, amelyekről úgy vélték, hogy szexuális erőszakot vagy szexuális manipulációt népszerűsítenek vagy ösztönöznek.
Ez a helyzet újjáélesztette a vitát arról a hatalmas, színfalak mögötti hatalomról, amelyet néhány pénzügyi vállalat gyakorol az online véleménynyilvánítás felett. A fogyasztóvédők már régóta azzal vádolják a Visa és a Mastercard cégeket, hogy gyakorlatilag monopóliummal rendelkeznek a digitális fizetési ökoszisztéma felett, ami lehetővé teszi számukra, hogy de facto szabályozóként lépjenek fel.
A petíciót frissítették, hogy tiltakozzanak az olyan platformok által bevezetett korhatár-ellenőrzési korlátozások ellen, mint a YouTube, adatvédelmi aggályokra hivatkozva, mivel ezek az ellenőrzések kormányzati személyazonosító igazolványokat és fényképeket igényelnek.
A harmadik fél aktivista csoportok befolyása szintén a média figyelmének középpontjába került, mivel amint azt korábbi frissítésünkben is kiemeltük. Ana Valens, a Vice Media újságírója egy korábbi jelentésében kiemelte a Collective Shout ausztrál csoport szerepét a fizetési szolgáltatókra gyakorolt nyomásgyakorlásban.
A petíció sikere, hogy több mint 205 000 aláírót mozgósított, kétségtelenül reflektorfénybe helyezte azokat a gyakran láthatatlan erőket, amelyek meghatározzák, hogy milyen tartalmak lehetnek megengedettek a digitális világban. Hogy a nyomásgyakorlás kényszeríteni fogja-e ezeket az önjelölt szabályozókat, azt még nem tudjuk.
A harmadik fél aktivista csoportjainak befolyása szintén a média figyelmének középpontjába került, mivel amint azt korábbi frissítésünkben is kiemeltük. Ana Valens, a Vice Media újságírója egy korábbi riportjában kiemelte a Collective Shout ausztrál csoport szerepét a fizetési szolgáltatókra gyakorolt nyomásgyakorlásban.
A petíció sikere, hogy több mint 205 000 aláírót mozgósított, kétségtelenül reflektorfénybe helyezte azokat a gyakran láthatatlan erőket, amelyek meghatározzák, hogy milyen tartalmak lehetnek megengedettek a digitális világban. Hogy a nyomásgyakorlás kényszeríteni fogja-e ezeket az önjelölt szabályozókat, azt még nem tudjuk.
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja