A PlayStation korábbi vezetője nem tulajdonít nagy jelentőséget a fizikai lemezek korszakának végének, de figyelmezteti a gyűjtőket és a használt játékokat vásárlókat, hogy veszteséget fognak szenvedni

Shuhei Yoshida, a PlayStation korábbi vezetője úgy véli, hogy a Sony 2028-as átállása a fizikai hordozókról a digitálisra nem jelent komoly problémát. Szerinte sok játékos már most is a megjelenésnapi javításokra, frissítésekre és tartalmi frissítésekre támaszkodik. Ugyanakkor úgy érzi, hogy a fizikai hordozók eltűnése megakadályozná a játékosokat abban, hogy játékokat cseréljenek és osszanak meg egymással, különösen a gyűjtők esetében.
A GamerBraves-nek adott interjúban, amely a Sony fizikai lemezek gyártásának felhagyására összpontosított, Yoshida elmondta, hogy nem érti, miért jelent „ilyen nagy problémát” a fizikai hordozókról a digitálisra való áttérés. Emellett magát is elkötelezett, teljes mértékben digitális fogyasztónak tartja.
A PlayStation iránti fogyasztói felháborodás várhatóan nem jár pénzügyi következményekkel
A Sony saját PlayStation-blogbejegyzésében a digitális átállást a fogyasztói preferenciák nyomon követésének egyik eszközeként mutatta be, Lin Tao pénzügyi igazgató pedig egy augusztusi eredménybeszámolón azt mondta a befektetőknek, hogy a vállalat nem számít negatív hatásra üzleti tevékenységére nézve, a játékosok közösségének heves felháborodása és ellenkezése ellenére sem.
Eközben a „DoesItPlay” nevű archív adatbázis, amely körülbelül 3 527 fizikai kiadást tesztelt offline körülmények között, megállapította, hogy ezeknek a játékoknak 73%-a esetében egyáltalán nem volt szükség letöltésre.
Yoshida 2025 elején távozott a Sony-tól, és távozása előtt nem kérték ki a véleményét, így nézetei inkább kívülállóként bírnak súllyal, mintsem hivatalos PlayStation-szóvivői nyilatkozatként. Az interjúban a GamerBravesnek elmondta, hogy semmit sem tudott a készülő tervről, és a fizikai adathordozókról folyó heves vita ellenpéldájaként mutatkozott be.
Egy „teljesen digitális” fogyasztó
Azt mondta: „Teljesen digitális fogyasztó vagyok. Nem akarok lemezeket kezelni vagy cserélgetni. Azt akarom, hogy az összes játékom a konzolom kezelőfelületén legyen, és csak kiválasszam és elindítsam őket. Szóval teljesen digitális vagyok.”
Yoshida inkább a konzol kezelőfelületén navigál és választ ki egy játékot, mint hogy fizikai PlayStation-lemezekből álló gyűjteményt tartson. Ez azonban csupán egy személy kezelőfelületi szokásai és prioritásai a szélesebb játékosközösséghez képest.
Yoshida azt is elmondta, hogy sok fizikai, lemezen megjelenő játékhoz már a megjelenés napján javításokra vagy a megjelenés utáni letöltésekre van szükség, így a fizikai lemez eltűnése nem változtat sokat a helyzeten.
Yoshida így folytatta:
„Még a fizikai lemezes játékok esetében is a fejlesztők a legtöbb esetben úgyis folyamatosan frissítik és bővítik a játékadatokat. Akárki is vásárol fizikai változatot, annak is le kell töltenie az új javításokat, DLC-ket vagy frissítéseket. Tehát ha nincs lemezem, nem értem, hogy ez miért olyan nagy probléma.”
A „DoesItPlay” nevű megőrzési adatbázis azonban már kimutatta, hogy a fizikai játékok 73%-a letöltés vagy internetkapcsolat nélkül is játszható offline módban. Ezen túlmenően a játékok 94%-a valamilyen formában offline módban is elindul és fut.
Yoshida mégsem támogatta teljes mértékben a digitális játékokra való átállást. A GamerBravesnek elmondta, hogy a teljesen digitális környezetre való átállás megakadályozhatja a játékosokat abban, hogy használt játékpéldányokat vásároljanak és adjanak el, ami gyakorlatilag a videojáték-ipar fizikai oldalának feladását jelentené. Ami pedig a gyűjtőket illeti, Yoshida így fogalmazott:
„Kár lenne, ha a fizikai játékok már nem lennének elérhetők gyűjtés céljából. Azok számára, akik játékokat vásárolnak vagy adnak el, a lemezek hiánya problémát jelenthet.”
Vásároljon PlayStation 5 Disc Edition konzolt az Amazonon itt
Forrás(ok)
» A Top 10 multimédiás noteszgép - tesztek alapján
» A Top 10 játékos noteszgép
» A Top 10 belépő szintű üzleti noteszgép
» A Top 10 üzleti noteszgép
» A Top 10 notebook munkaállomása
» A Top 10 okostelefon - tesztek alapján
» A Top 10 táblagép
» A Top 10 Windows tabletje
» A Top 10 subnotebook - tesztek alapján
» A Top 10 300 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 120 euró alatti okostelefonja
» A Top 10 phabletje (>5.5-inch)
» A Top 10 noteszgép 500 EUR (~160.000 HUF) alatt
» A Top 10 "pehelysúlyú" gaming notebookja














