A BepiColombo küldetés 8 évvel az indítás után eléri a Merkúrt

Az ESA/JAXA BepiColombo missziója 2018 októberében indult. A misszió három részből áll: Az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO), a JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO vagy Mio) és a Mercury Transfer Module (MTM). Az MTM a hajtómű, amely a küldetés Merkúrhoz való eljuttatásáért felelős. A BepiColombo fő tudományos fázisa csak akkor kezdődik, amikor a Merkúr pályájára áll, és az MPO és a Mio leválik.

A BepiColombo azonban 2018 és mostanáig hatszor suhant el a Merkúr, kétszer a Vénusz és egyszer a Föld mellett. A Merkúr melletti elrepülése során megmérte a Merkúr mágneses környezetét. Az MTM-en lévő megfigyelő kamerák (M-CAM) több száz 1024×1024 pixeles bolygóképet is készítettek a Földről, a Vénuszról és a Merkúrról. A Merkúrról készült felvételeken kráterek, vulkánok és síkságok voltak láthatók a bolygón.

A fő mérés és képalkotás azonban 2026 novemberétől kezdődik. A Mio és az MPO magnetométerei és részecskedetektorai is érzékenyebbek lesznek. A Mio a nátrium képalkotójával és pordetektorával más anyagokat is vizsgálni fog a Merkúr körül.

Az MPO viszont nagy felbontású képeket fog készíteni a Merkúr felszínéről röntgensugárban, látható és közeli infravörös fényben, valamint infravörös fényben. Az űrszonda a BepiColombo lézeres magasságmérőjével (BELA) a Merkúr felszínének pontos magasságát és alakját is meg fogja mérni. Végső soron a küldetés teljes képet fog adni arról, hogy miből áll a Merkúr, beleértve azt is, hogy van-e ott víz.